Közigazgatási területét érinti a Szigetvártól Sellye térségéig (Drávafokig) húzódó 5808-as út, így mindhárom említett település felől ezen az úton közelíthető meg. Központját azonban az előbbi út elkerüli, azon csak az 58 147-es számú mellékút vezet keresztül, amelyre Kétújfalutól körülbelül egy kilométerre északra lehet letérni (ez az út Várad után még továbbvezet Bürüs centrumáig).
Története
Váradot 1332-ben említették először a pápai tizedjegyzékben Vorad néven, mint a Hahótiak birtokát. A későbbiekben a Dombai, majd a Bakonyai család családok birtoka lett. A török időkben e település is elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra, mikor református magyarok érkeztek a községbe. Birtokosai voltak még a Rindsmaul, Czindery, Wenckheim és Andrási családok is.
Az 1910-es népszámláláskor 302 magyar lakosa volt, ebből 113 római katolikus, 189 református volt.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében 1851-ben írta a településről: „Várad, magyar falu, Somogy vármegyében, az Ókor mellett, utolsó postája Szigetvár, 128 református lakossal. Bírja Czindery László.”
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 18% cigánynak, 1,8% horvátnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 11,7%, felekezeten kívüli 16,2% (2,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 1,6% horvátnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 10,4% református, 18,4% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).[12]
