Szigetvár nyugati-délnyugati szomszédságában fekszik, a város központjától körülbelül 5 kilométerre. A további szomszédos települések: észak felől Patapoklosi, délkelet felől Hobol, dél felől Várad, délnyugat felől Gyöngyösmellék és Kistamási, nyugat felől Nemeske, északnyugat felől pedig Tótszentgyörgy.
Megközelítése
Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el, a 6-os főútról leágazó, körülbelül 1,5 kilométer hosszú 58 108-as számú mellékúton.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Molvány megállóhely a belterület szélétől mintegy 200 méterre északra helyezkedik el, a faluba vezető bekötőút vasúti keresztezésének keleti oldalán.
Története
Molványt az oklevelek 1360-ban említették először, Milwan néven. A falu 1360-1470 között a patai uradalomhoz tartozott. A török időkben is lakott hely maradt, de a lakosság egy része elmenekült.
Az 1715-ben végzett összeíráskor csak öt családot találtak a településen. 1836-ban pusztító kolerajárvány során Molvány lakosságának csaknem háromnegyed része áldozatul esett.
Az 1910-ben végzett összeírás alkalmával 378 lakost számoltak össze a településen, melyből 350 magyar, a többi egyéb nemzetiségű, ebből 145 római katolikus, 229 református vallású volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 31,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,2% (21,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% lengyelnek, 4,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,4% volt református, 6,7% római katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (75,5% nem válaszolt).[13]