Öt számjegyű országos közútnak számít még Pécsvárad területén a 65 185-ös út, amely az 5608-as folytatásaként húzódik a 6-os főúttól a központig; a 65 363-as út, amely az egykori Pécsvárad vasútállomást szolgálta ki; valamint a 2 kilométer hosszú 56 119-es út, amely a zsákfalunak tekinthető Martonfa község központjába vezet.
A kisvároson a MÁV 64-es számú Pécs–Bátaszék-vasútvonala haladt keresztül; a vonal itteni állomása a központban létesült. A pálya állapotának folyamatos romlása miatt már az 1990-es évektől folyamatosan csökkent a vonal kihasználtsága. Előbb, 1997 nyarán a Pécsvárad–Palotabozsok szakaszt zárták be, majd 2003-ban Palotabozsok és Bátaszék között is leállt a közlekedés, végül 2009-ben az utolsó, Pécs–Pécsvárad közti, megmaradt 23 kilométeres szakaszt is bezárták. Elővárosi jellegű vasúttá történő fejlesztésére ugyan születtek elképzelések, de konkrét előrelépés nem történt.
1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként, 1439-től mezővárosként.
A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben az akkori pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.
1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, és feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn, majd 2013-ban ismét megalakul.
1909-ben kezdték építeni a Pécs–Bátaszék vasútvonalat, ahol 1912-ben indult meg a személyszállítás. 1997-től fokozatosan leépítik előbb a személyforgalmat majd a teherfuvarozást, és a vonal 2009-re véglegesen megszűntté vált.
A településen 2008. április 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Látnivalók
A pécsváradi vár a Szent István király által alapított bencés monostorra épült, ez a város egyik legjelentősebb középkori emlékePécsvárad vára légi felvételen 2018-banPécsvárad, kolostorerőd légi fotónPécsvárad, kolostorerőd légi felvételen
Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel.
A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századikápolnaGéza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánszmonostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. Szent István bronzszobrát 1969-ben állították, Borsos Miklós alkotása.[14]
Múzeumok, rendezvények
Több állandó kiállítás tekinthető meg a városban. A várban múzeum mutatja be a monostor történetét. Itt található Kígyós Sándor (1943–1984) szobrászművész állandó kiállítása, László Károly bázeli műgyűjtő Bali-szigeti szoborgyűjteménye, valamint a 20. századi grafikákból álló kollekciója. Platthy György festőművész állandó kiállítása és a Nemes-Nágel emlékszoba, mely Nemes Endre festőművész és Nemes-Nágel Lajos könyvkiadó életművét mutatja be.
A városka központjában látogatható előzetes bejelentkezést követően Endrődi Sándor magángyűjteménye, mely a helyi és környékbeli kézművesség tárgyi emlékeinek és világítástörténeti emlékeknek ad otthont egy raktárkiállítás formájában.
A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad. Augusztus 15-20. között a „Szent István Napok” során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban. 2000 óta a Pécsváradi Vár ad otthont az augusztus hónapban működő Várszínháznak. Október 18-án rendezik a „Leányvásár”-t minden évben. Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában. Minden páratlan évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti.
Néhány adat a településről
A 19 települést magába foglaló Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás központja. 4041 lakosra 1414 lakás jut. Ebből kétszobás 243, három- és többszobás 943. A lakásállomány 46,2%-a összkomfortos, 26,9%-a komfortos, 6,8%-a félkomfortos. A lakások 36%-a az utolsó 20 évben épült. Az egy lakásra jutó népesség 2,8 fő. A város területén az ivóvíz és szennyvízcsatorna-, a földgáz-, a villany-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat teljességgel kiépített. Az utak szilárd burkolatúak. A vízhálózatot helyi bázisból táplálják. Minden elvezetett szennyvizet tisztítanak. 2006-ban adták át a fedett tanuszodát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 15,7% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 6,9%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,5% (25,5% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 12,3% németnek, 1,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% görögnek és szlovénnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,6% volt római katolikus, 8,9% református, 1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[17]
Gyerekkorában hat évig (1903–1909 között) itt élt Kodolányi János író.
Itt született 1897-ben Halmai János katonatiszt, országgyűlési képviselő.
Itt született 1909-ben Nemes Endre svéd–magyar festő, képzőművész, grafikus, karikaturista.
Pécsváradon szolgált káplánként majd plébánosként Mott János (1920-1996) címzetes apát, a település egyik díszpolgára, akinek 2010 óta utcanév (a város egyik terének neve) is őrzi az emlékét.
A háború előtt itt tevékenykedett Dombay János régész, múzeumalapító.
Mott, Michael: "Bergfürst" im Stifoller Land / Pfarrer Hans Mott - ein Nachkomme Fuldaer Auswanderer in Südungarn, in: Fuldaer Zeitung, 6. Januar 1988, S. 10.
