Az egyutcás település a vármegye délkeleti részén helyezkedik el, Mohácstól délnyugati, Villánytól keleti irányban, közvetlenül a déli országhatár mellett.
A szomszédos települések: észak felől Majs, dél felől Sárok, nyugat felől pedig Lippó, utóbbival szinte szomszédosak. Kelet felől a községhatár egybeesik az államhatárral, abban az irányban a falu valószínűleg a horvátországiFőherceglak(Kneževo) községgel határos.
Megközelítése
A település határszélét északnyugaton érinti az 5702-es és az 5704-es út is, ezeken könnyen elérhető az ország távolabbi részei felől is, Mohács, Villány vagy Bóly érintésével. Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mivel az csak az előbbi utak találkozásánál kiágazó 57 108-as számú mellékúton érhető el.
Története
Az Árpád-korban már fennálló falu nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Bezedegh néven, később: 1311-ben Buzuldek, 1429-ben Bezeldegh, 1542-ben Bezedeghként írták. 1296-ban baranyai várjobbágyoknak, Iváni Jovanka fiainak Jánosnak, Jakabnak és Demeternek birtoka volt, akik elhatárolták Fülöpföldétől.
1330-ban Károly Róbert király Bezeldeget Bulcsó birtokkal együtt János fia Mihály királyi apródnak és Zolga fia Jánosnak adta, s megjárták Bezedeg és Ormánd közti határát is.
Fényes Elek1851-ben írta a településről: "Bezedek német-rácz falu, Baranya megyében, 340 kath., 185 óhitű, 6 zsidó lak. A dárdaiuradalomhoz tartozó. Utolsó posta Baranyavár."
1910-ben 650 lakosa volt, melyből 28 fő magyar, 479 fő német, 139 fő szerb és 4 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 154 fő tudott magyarul.[3]
2001-ben lakosságának 8,1%-a német nemzetiségű volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,9% horvátnak, 29,3% németnek, 1,3% szerbnek mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 4,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,9% (12,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 77%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% németnek, 1% cigánynak, 0,5% szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,4% volt római katolikus, 4,1% református, 1,5% görög katolikus, 0,5% ortodox, 2,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).[15]
