Álló háromszögű, ezüstszínűpajzs az alap. Alul, a vizet jelképező kék szín fölött zöld színű hármashalom látható. A kék mezőben a zöld halomba is felnyúló, íves feketebarlangbejárat van, alul és felül is ezüstszínűcseppkő-képződményekkel. Az ezüstszínű mezőben a szélső halmokon egy jobbra tekintő, kiterjesztett szárnyú, vörös lábú és csőrű feketesas áll. A háromszögű címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon fekete színű, nagybetűs ABALIGET felirat olvasható, amely előtt és után egy-egy fekete díszpont van.
A települést a Budapest–Pécs-vasútvonal is érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Abaliget vasútállomás, amely a községtől mintegy 3,5 kilométerre helyezkedik el, a 6601-es útból elágazó 66 304-es úton közelíthető meg.
Története
Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség alapította. Írásos emlékekben 1332-ben bukkan fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. Egyesek szerint a török aba 'apa' szóból ered a település neve.[3]
A lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd később németekkel népesítették be.
1910-ben a község 727 lakosából 551 német, 176 magyar volt. A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették. 2001-ben mindössze 5 fő vallotta magát németnek.
A községnek iskolája, óvodája, teleháza, és időseket gondozó otthona is van.
Abaligetet áprilistól késő őszig minden évben sokan felkeresik,[forrás?] található itt cseppkőbarlang, csónakázótó, Denevérmúzeum is.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 4,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 9,5% (28,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 8,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% szerbnek, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 1,7% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[13]
Az Abaligeti-barlang, más néven Paplika1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók benne. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon. Kirándulók célpontja a közeli Képespuszta.
Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll.
Denevérmúzeum.
"Térplasztika" című szoborkompozíció: Gádor István alkotása.