A falu egy völgyben helyezkedik el. Környékét a baranyai falvakhoz hasonlóan szőlők határolják.
Mindössze három települési szomszédja van: északkelet és kelet felől Keszüvel, dél felől Regenyével, nyugat és északnyugat felől pedig Pellérddel határos.
Megközelítése
Közúton ma csak Keszün át közelíthető meg, az 5816-os útból dél felé kiágazó 58 101-es számú mellékúton. Az 5801-es útkeresztespusztai szakasza felől egy alsóbbrendű, burkolatlan úton érhető el.
Nevének eredete
A falu neve a magyar dió főnév -d képzős származéka, jelentése: diófával benőtt hely.
Története
Az írásos emlékekben 1511-ben jelent meg, Gyod névalakban. A török megszállás végére elnéptelenedett településre csak a 18. század után telepítettek németeket. A 19. század végén több magyar család költözött a településre. 2001-ben a lakosságnak már csak 3,6%-a vallotta magát németnek, a többi nagyrészt magyar.
A település ma
A római katolikus vallású lakosságnak nincs temploma; a közelmúltban imaházat hoztak létre. Az infrastrukturális ellátottság igen jó: vezetékes ivóvíz, földgáz- és telefonhálózat van a faluban, és a szilárd hulladék összegyűjtését és elszállítását is megszervezték, 2006-ban a csatornahálózat is elkészült.
A település kulturális karakterét a német nemzetiségre jellemző erős civil társadalmi jelenlét határozza meg. A kis létszámú, lelkes község példamutatóan tevékeny, minden lehetőséget megragad a falu fejlesztésére, a fejlesztési források elnyerésére. A település különleges jellegzetessége, hogy a cigányságot is képes volt integrálni.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,5% horvátnak, 9,8% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 3,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,1% (20,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,1% németnek, 1,8% horvátnak, 1% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% bolgárnak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek és görögnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,4% volt római katolikus, 2,1% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 21% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[12]