Kisnyárád nevét 1285 körül említik egy oklevélben. A település ekkor a királyi tárnokok jobbágyainak a földje volt, és IV. László odaadta (Németi) Leunard fiainak. 1292-1297 körül egy oklevélben idevaló lakosa tanúskodásáról van szó. 1335-ben papja 8 báni pápai tizedet fizetett. A török időkben a falu lakossága megfogyatkozott.
A 18. században német telepesek érkeztek a faluba. 2001-ben lakosságának 37,5%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
Idegen elnevezései
A település német neve Kischnaarad. Horvát neve a versendiek által használt Narad, de ismert még az erdősmárokiak Šnarad elnevezése is.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 14,5% cigánynak, 46,4% németnek mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 1,7%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 15,1% (24% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 81,2%-a vallotta magát magyarnak, 30,9% németnek, 0,6% örménynek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,9% volt római katolikus, 1,8% református, 0,6% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (49,7% nem válaszolt).[13]