Az Árpád-kori település Erdősmárok nevét 1261-ben említették először az oklevelek Mark néven. Első ismert birtokosa 1261-ben Chaba fia Máté volt. 1296 már [Véki] Pál fia János és Pál birtoka volt, akiktől – hűtlenségük miatt – III. András király elvette a birtokot és Andronicus veszprémi prépostnak adta. 1301-ben Véki Pál testvérének, suzai Máténak Pál nevű unokájáé, aki akkor a birtok felét Venus nevű nővérének Folyó Istvánnénak adta. 1313-ban Csuzai Pál és Salamon Salamon nevű fia Salamon osztotta ketté itteni birtokát.
Márok a 16. század közepén a pécsváradi apátsághoz tartozott.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 11% cigánynak, 1,1% horvátnak, 12,1% németnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 3,3%, felekezeten kívüli 4,4% (20,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 75,6%-a vallotta magát magyarnak, 15,9% németnek, 1,2% cigánynak, 7,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 4,9% református, 2,4% egyéb keresztény, 12,2% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[13]