A hegység 300 méter feletti részeit sűrű lombhullató erdők borítják, míg völgyeiben legelők, szántóföldek, szőlők és gyümölcsösök húzódnak. Állatvilága fajokban gazdag.1960 óta jelentős része Szerbia egyik és a Vajdaság egyetlen nemzeti parkjához, a Fruška Gora Nemzeti Parkhoz(wd) tartozik.
A hegység természeti környezete, táji értékei miatt pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas. 16 ortodoxkolostora építészeti értékeiről, kincs- és könyvtárairól, freskóiról nevezetes. A túrázásra számos, különböző nehézségű túraútvonal nyújt lehetőségeket a hegység erdeiben és rétjein.
Elnevezése
Régi magyar neve Almus-hegy,[3] de ismert Köles-hegy, Tarcal-hegység, Árpataró vagy Árpatarlói-hegység néven is. A 19–20. század fordulóján a magyar szakirodalom Péterváradi-hegység néven is említi.[2][4][5] Néha a „Vajdaság ékszerének” nevezik gyönyörű tájai miatt.
Czuczor Gergely és Fogarasi János a ma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tarcal település nevének eredetét Turzol, kun fejedelemig, illetve a mongol turcsighol (kémlelő stb.) kifejezésre vezeti vissza. A Névtelen Jegyző megszólítás e helyen is Anonymusra vonatkozik.
„A Névtelen Jegyző szerént Tarczal városa vagyis az ezt északról fedező hegy Turzol kún vezértől vette nevezetét, kit Árpád a föld kikémlése végett küldött, és a föntebbi hegyre legelső lovagolt fel. Turcsighol a mongolban csakugyan azt teszi: kémlés végett küldött követ (un envoyé pour faire une reconnaisance); a torokhangok a szók közepén a mongolban, különösen a kalmuk s más szójárásban számtalanszor kiesnek; így khagán máskép: khán; baghatur, a mandsuban batoru, magyarul: bátor; daghari (seb a lovak, öszvérek stb. hátán), a mandsuban darin, magyarul: túr; tehát Turcsighol is máskép: Turczol (a cz rendszerént csak i előtt cs) tökéletesen egyezik a Névtelen Jegyző Turzol szavával, sőt még jelentésében az egyén feladatával vagy foglalkodásával is.”[6]
Szerb elnevezése, a Fruška GoraNagyolaszi(Manđelos) település latin nevéből, a Franca villából ered,[4] és a frankokra utalva Frank-hegységet jelent.[4][7]
Geológia
Geológiai felépítése viszonylag összetett. Legrégibb részeit szerpentinit(wd) alkotja, de más paleozoikumi kőzetek is megtalálhatók; a hegyvonulat tengelyét például kristályos palák (fillit és csillámpala) alkotják, melyek a hegység központi részein jelennek meg a felszínen is. A mezozoikumi képződmények kevésbé meghatározóak: triászkonglomerátum, homokkő, agyag és legnagyobbrészt sekélytengeri mészkő rétegei, juraflis, valamint vastag, világosan rétegzett kréta üledékek (konglomerátum, homokkő, agyagpala, mészkő, palás márga) a keleti és északkeleti részeken. Az oligocén rétegekből barnakőszenet fejtenek Rednek környékén. A lösz 400 méteres magasság alatt jelenik meg, mint viszonylag vékony felszíni réteg, mely a Duna és a Szávaalluviális síkságaiig húzódik. Az északi oldalon a Duna által lerakott folyami üledékrétegek is találhatók – kavics, homok –, melyek egyes helyeken Újvidék vízellátásában is szerepet játszanak.[8][9][10]
A hegység egyedi és gazdag fosszilis flóra- és faunamaradványokkal bír,[1] melyek hozzájárultak a hegység geológiai múltjának rekonstruálásához az elmúlt 200 millió évre visszamenőleg. A Tarcal-hegység hosszú ideig szigetként emelkedett ki a Pannon-tengerből, amiről tengeri kagylók, csigák, tengerisünök, korallok fosszíliái tanúskodnak.[9]
Domborzat
A Tarcal-hegység az északi szélesség 45° 0' és 45° 15', valamint a keleti hosszúság 18° 37' és 20° 01' között helyezkedik el.[8] Fő gerince, melyből néhány mellékgerinc ágazik le, nyugat–keleti irányban húzódik,[1] a Duna és a Száva folyásával párhuzamosan;[8] hossza ebben az irányban mintegy 80 km, ellenben déltől észak felé csupán 15 km kiterjedésű. Legmagasabb csúcsa az 539 m-es Vörös-bérc(Crveni Čot), azonban mérsékelt magassága ellenére is masszív képet mutat, mivel[2][8]szigethegységként emelkedik ki az Alföld 90 méteres síksági térszínéből.[1][2] További nevezetesebb hegycsúcsai a Veliki Gradac(wd) (471 m) és a Stražilovo(wd).
Vízrajz
A hegység vízhálózata sűrű és viszonylag egyenletes eloszlású. A felszíni vizeket források, patakok, lápok és mesterséges tavak alkotják:[11] Összesen 187, többnyire alacsony vízhozamú forrás és 44 rövid patak található itt.[2] Míg a hegység központi részén a viszonylag sok csapadék és az állandó források nagyobb száma több patakot táplál, az alacsonyabb nyugati és különösen a keleti részek az eltérő magassági és csapadékviszonyok, valamint geológiai összetétel miatt vízben szegényebbek. Az északi oldal patakjai hosszabbak, mivel egészen a Duna szintjéig ereszkednek, míg a déli oldalon hamarabb elérik a síkság szintjét. A patakok vízhozama kora tavasszal és késő ősszel a legnagyobb, míg legtöbbjük nyár közepétől ősz közepéig kiszárad. Vízhozamuk tél végén is alacsony, de ekkor nem száradnak ki. Ezek a változások nem esnek egybe a csapadékmennyiség éves eloszlásával.[11]
Két mesterséges tó, a Ledincei-tó és a Besenyői-tó(wd) felhagyott külszíni fejtésű bányák vízzel való feltöltődésével jött létre. További 14 tavat hoztak létre patakok felduzzasztásával öntözési, árvízvédelmi, valamint turisztikai és horgászati céllal. Ezek két kivétellel a hegység déli oldalán találhatók.
Éghajlat
A térség a kontinentális éghajlati öv határán fekszik. Az éves középhőmérséklet 11,2 °C, a januári -0,6 °C, a júliusi 21,4 °C. A hegység kis magassága ellenére megfigyelhető, hogy a magasság növekedésével hűvösebbé és nedvesebbé válik a klíma, így a gerincen hidegebb telek és hűvösebb nyarak jellemzők. Az Ürögi-hágón(wd) például csak 10,2 °C az éves középhőmérséklet.
A Tarcal-hegység a Vajdaság legcsapadékosabb területe. Az éves csapadékeloszlás szerint a május és június a legcsapadékosabb hónapok (egy másik maximum decemberben figyelhető meg), míg szeptember és október a legszárazabbak. A hegylábnál mintegy 200 mm-rel kevesebb csapadék hullik, mint a csúcsokon (Karlóca 586 mm, Ürögi-hágó 782 mm). A jellemző szélirány a nyugati és délnyugati.[11]
Élővilág
Növényvilág
A hegység 300 méter feletti részeit sűrű lombhullató erdők borítják, míg völgyeiben legelők, szántóföldek, szőlők és gyümölcsösök húzódnak.[1] Mintegy 1500 növényfaj található meg a Fruška Gora Nemzeti Park(wd) területén, ami Szerbia nagyobb és magasabb hegységeire jellemző mennyiség. Ennek 90%-át a zárvatermők teszik ki; közülük 36 kétszikű és 27 egyszikű faj védett. A harasztok 15 nemzetsége van jelen, melyek közül 6 ritkaságnak számít az országban.
A Tarcal-hegység állatvilága fajokban gazdag, de egyes emlősök és madarak állománya jelentősen visszaesett. Az őz és vaddisznó még viszonylag nagy számban előfordul, míg az európai dámvadat és a muflont rezervátumokban tenyésztik vadászati céllal.[13] A háborúk miatt kipusztult szarvasállomány visszatelepítését 2009-ben kezdték meg 36, Magyarországról behozott állattal,[2] míg a muflonok egyedszáma 2018-ban 30, Szlovákiából érkezett muflonnal bővült 70-re.[14] A ritka emlősfajok közé tartozik a vadmacska, a borz, a nyuszt, a menyét, a nagy pele és a mogyorós pele, valamint a denevérek számos faja, illetve a sztyeppei jellegű területeken (például Jazak környékén, ahol legnagyobb állománya él) a közönséges ürge. Az elmúlt években jelent meg a sakál.
A nemzeti park erdészeti tevékenységet végez, valamint kezeli a hegység nagy részére kiterjedő vadászterületet és a vorovói vadászati rezervátumot.[21] Asztalosműhelye külső megrendelésre is készít kültéri fabútorokat, játszótéri elemeket stb.[22]
Turizmus
A hegység természeti környezete, táji értékei miatt pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas. 16 ortodoxkolostora építészeti értékeiről, kincs- és könyvtárairól, freskóiról nevezetes, ezeken kívül számos régészeti lelőhelyet is rejt.[1] A Fruška Gora Nemzeti Park(wd) látogatóközpontja az Ürögi-hágón(wd) található; a terület természeti és kulturális értékeinek bemutatása mellett ajándékbolttal is rendelkezik.[23]
Másnaptól kezdve csodálatos vidéket barangoltunk be vadászva, megfigyelve. Azok a kéklő hegyek, amelyek előtt és amelyeken tegnap az éjjeli zivatar alatt fényes, aranyos napsugár ragyogott, azok a Fruska Gora magaslatai, amely az erdő borította középhegységek egyik legfenségesebbike.
A túrázásra számos, különböző nehézségű túraútvonal nyújt lehetőséget a hegység erdeiben és rétjein.[24] A hegység gerincén fehér körben piros szív alakú turistajelzés vezet végig.[2] A turistaegyesületek által felfestett jelzéseken felül a nemzeti park is kijelölt és információs táblákkal látott el több kiránduló útvonalat. 30 éve minden év májusában megrendezik a Fruška Gora maratont(wd), melyen több ezer teljesítménytúrázó, terepfutó és kerékpáros vesz részt.[24] Számos helyen pihenő- és kilátóhelyeket alakítottak ki, például az Ürögi-hágón, Letenkán és a Partizánok útja(wd) mentén. Az Ürögi-hágótól látható fél Bácska, az Avala és a Cer hegység.[25] A kerékpározás az International Mountain Bicycling Association(wd) szabályai szerint lehetséges.[26]
A Tarcal-hegységben több szálláshely (például az Ürögi-hágónál található Norcev szálloda[27] és a Letenka(wd) gyermeküdülő), valamint étterem is található.[28]
↑„É-i része egész hosszában az Árpataró (lat. Mons Almus; 2006: Fruška Gora) hegyvonulat, melynek É-i oldalán Bánmonostora, Újlak, Kamanc és Karom vidékén termesztették a kk. Mo. leghíresebb borát: a szerémit. - Az Árpádok korában a Szerémségben volt a m. védelmi vonal a bizánciakkal szemben.” Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.