A Kárpát–Pannon-térség természeti tájbeosztása szerint az Északkeleti-Kárpátok nagytáj, azon belül a Gorgánok vidéke középtáj részét képező kistáj. (Ebben a felosztásban a Belső-GorgánokMáramarosi-Verhovina néven külön kistájnak minősülnek.)[1]
Legmagasabb pontjai a Szivula (más néven Szivulja vagy Nagy-Szivula, 1836 m), a Kis-Szivula (1818 m), az Ihrovec(wd) (1804 m) és a Grofa(wd) (1748 m); jellemző magassága 1400–1800 m.[3][4][2] Völgyei az északkeleti, Galíciai oldalon hosszan ereszkednek a Kelet-európai-síkságra. Jellemzőek a helyben gregotának nevezett kőomlások; a gregotákkal borított területeket nevezik gorgánoknak, amiről a hegység a nevét kapta.[3]
Mintegy 1450 méteres tengerszint feletti magasságig a bükkösök és lucfenyvesek jellemzők. Ennél magasabban törpefenyvesek, kőgörgetegek és helyenként rétek terülnek el.[4]