Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként. Az Erdélyi-középhegység a Keleti- és a Déli-Kárpátokkal együtt az Erdélyi-medencét veszi körbe.
Határai északon a Szamoshát és a Szilágyság dombvidéke, nyugaton az Alföld, délen a Ruszka-havas és Kudzsiri-havasok, keleten pedig az Erdélyi-medence. Az Erdélyi-középhegység területe 20 000 km², átmérője 140–160 km. Három hegycsúcsa éri el az 1800 m magasságot: Nagy-Bihar (1847 m), Öreghavas (1825 m), Vlegyásza (1836 m).
A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: a déli rész kristályos palából, míg az északi rész mészkőből áll. A hegység déli felében terül el a Pádis-fennsík.
Részei
Az Erdélyi-középhegység részei:
A Sebes-Körös völgyétől északra két alacsony hegység:
A hegycsoport központi hegytömbje:
A hegycsoport nyugati hegységei:
A hegycsoport déli hegységei:
Folyók
Az Erdélyi-szigethegység domborzati térképe
Az Erdélyi-középhegységből több fontos folyó ered:
Források
- Csűrös István: A Nyugati-szigethegység élővilágáról (Tudományos és Enciklopédiai Könyvkiadó, Bukarest, 1981)