Prut

Prut
A Prut a Hoverlánál
A Prut a Hoverlánál
Közigazgatás
Országok Ukrajna
 Románia
 Moldova
Földrajzi adatok
Hossz953 km
Vízhozam405 m³/s
Vízgyűjtő terület27 500 km²
ForrásÉszakkeleti-Kárpátok, Ukrajna, Ivano-frankivszki terület
é. sz. 48° 09′ 46″, k. h. 24° 33′ 16″48.162700°N 24.554300°E
TorkolatDuna (Giurgiuleștinél) → Fekete-tenger
é. sz. 45° 28′ 08″, k. h. 28° 12′ 26″45.468800°N 28.207200°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Prut témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Prut (ukránul Прут) egy 953 km hosszú folyó Kelet-Európában. Ukrajnában ered, Románián és Moldován folyik keresztül, majd a Dunába ömlik, annak második leghosszabb (de vízhozamát tekintve sokadik) mellékfolyója.

Nevének eredete

A folyó több néven is ismert. Az ókorban a görög források Pyretós (Πυρετός), míg a rómaiak Pyretus néven ismerték. Hérodotosz Porata és Pürétosz néven sorolja fel a szkíták országának folyói között.[1] Biborbanszületettt Konstantin A birodalom kormányzásáról című művében Brut (38. fejezet) és Burat (42. fejezet) neveken említi. A vitatott hitelességű Dzsagfar Tarihi-ben a folyó neve szintén Burat. Ezek egy indo-iráni néptől, valószínűleg a szkítáktól vagy a szarmatáktól származnak, és a szó eredeti alakja *peretu ("gázló"), vagy *pereθu ("széles") lehetett.[2]

Földrajza

Ukrajnában, az Ivano-frankivszki területen, az Északkeleti-Kárpátokban, a Hoverla közelében ered. Hegyvidéki szakasza népszerű vadvízi evezőshely. Előbb észak, azután kelet-délkelet, később délkelet felé folyik. A partján fekvő legnagyobb város az ukrajnai Csernyivci. További nagyobb települések a folyón Ukrajnában Jaremcse, Kolomija és Sznyatin. Egy szakaszon határfolyó Ukrajna és Románia között, majd az ukrán–moldáv–román hármashatár után egy 681 km hosszú szakasza a dunai torkolatig határt képez Románia és Moldova között.[3] Alsó szakaszán dél felé folyik.

1920–1940 között, Besszarábia és Észak-Bukovina szovjet elfoglalása előtt majdnem teljes szakasza Nagy-Romániában volt.

Városok a folyó mentén Romániában Darabani, Moldovában Lipcani, Ungheni, Leova, Cantemir, Cahul és Giurgiulești.

A moldovai Costeștinél duzzasztva van, a folyón vízerőmű működik. Leova alatti folyásán hajózható.

A folyó a román Galac és az ukrán Reni városok közelében, a moldáv Giurgiuleștinél ömlik a Dunába.

Vízgyűjtő területe 27 500 km², ebből 10 990 km² található Romániában. A folyó fő vízutánpótlását a csapadék biztosítja. Vízhozama évszakonként és évenként is erősen ingadozik, az időjárástól függően. Átlagos vízhozama a Csernyivci területen 75 m³/s, de áradáskor ez elérheti az 5000 m³/s-os értéket is.[4] A moldovai Șirăuținál az átlagos vízhozama 1060 m³/s, a maximális vízhozama 3130 m³/s, minimális vízhozama 3,73 m³/s.[5]

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ Hérodotosz. A görög-perzsa háború. Osiris Kiadó, 2000. 48. bekezdés
  2. ↑ Schütz István. Fehér foltok a Balkánon - Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Balassi Kiadó, 2006. p. 61
  3. ↑ 1.2 Lungimea frontierelor României. Anuarul Statistic al României, (2020) 10. o. ISSN 1220-3246
  4. ↑ Yarema Tevtul, Igon Winkler: Water supply of Chernivtsi (Ukraina): Problems ans possible solutions, in: Advanced Water Supply and Wastewater Treatment: A Road to Safer Society and Environment, Springer, 2011, ISBN 9789400702806, p. 321.
  5. ↑ Our Waters: Joining Hands Across Borders – First Assessment of Transboundary Rivers, Lakes and Grounwaters, United Nations Publications, 2007, 2007, ISBN 9789211169720, p. 136.

Külső hivatkozás