Közép fakopáncs

Közép fakopáncs
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nemzetség: Dendropicini
Nem: Dendrocoptes
Cabanis & Heine, 1863
Faj: D. medius
Tudományos név
Dendrocoptes medius
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Picus medius Linnaeus, 1758
  • Dendrocopos medius (Linnaeus, 1758)
  • Picoides medius (Linnaeus, 1758)
  • Leiopicus medius (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A közép fakopáncs elterjedési területe
A közép fakopáncs elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közép fakopáncs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közép fakopáncs témájú médiaállományokat és Közép fakopáncs témájú kategóriát.

A közép fakopáncs (Dendrocoptes medius) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Picus nembe Picus medius néven.[3] Sorolják a Dendrocopos nembe Dendrocopos medius néven[4] és a Leiopicus nemben Leiopicus medius néven is.[5]

Alfajai

  • Dendrocoptes medius anatoliae (Hartert, 1912)
  • Dendrocoptes medius caucasicus (Bianchi, 1904)
  • Dendrocoptes medius medius (Linnaeus, 1758)
  • Dendrocoptes medius sanctijohannis (Linnaeus, 1758)

Előfordulása

Európában és Ázsia délnyugati részén él. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők, valamint városi régiók.[6]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő. Elsősorban a középhegységekben és a Duna ártéri erdeiben találkozhatunk vele, de akár városi parkokban is előfordul.[4]

Megjelenése

Testhossza 20–22 centiméter, szárnyfesztávolsága 33–34 centiméter, testtömege 50–80 gramm.[4] Feje teteje vörös, nyaka és háta fekete, nincsenek fehér foltok a nyakán és a fején, mint a nagy fakopáncsnak.

Életmódja

Hernyókkal, levéltetvekkel, kétszárnyúakkal, bogarakkal és pókokkal táplálkozik, melyet főként a lombkoronából és a fa törzséről gyűjtöget, a talajon ritkán keresgél.[4]

Szaporodása

Magányos fészkelő. Idős lomberdőkben, tölgyesekben, ártéri erdőkben, a saját maga által vájt, szűk bejáratú odú csupasz aljzatára rakja 5-7 tojását, melyen 12-14 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 20-21 napos korukban repülnek ki.

A fészek, fiókával
Dendrocopos medius

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[6] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Fészkelő-állománya 7000 - 16000 párra tehető (1999-2002).[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  4. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. (2015) „A new classification of the pied woodpeckers assemblage (Dendropicini, Picidae) based on a comprehensive multi-locus phylogeny”. Molecular Phylogenetics and Evolution 88, 28–37. o. DOI:10.1016/j.ympev.2015.03.016. PMID 25818851. 
  6. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

Források

További információk