PROFILPELAJAR.COM

	Strizivojna
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Strizivojna
Jogállás	község
Polgármester	Mijo Raguž (HDZ)
Irányítószám	31410
Körzethívószám	(+385) 35
Testvérvárosok	Lista Szalánta
	Népesség
Teljes népesség	2027 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 13′ 48″, k. h. 18° 25′ 12″45.230000°N 18.420000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 48″, k. h. 18° 25′ 12″45.230000°N 18.420000°E
	Strizivojna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Strizivojna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Strizivojna falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Merolino Sikirevačko falu tartozik hozzá.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 41, közúton 58 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 9, közúton 13 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkság északi szélén, a Biđ folyó és északi mellékvizei alkotta medencében, a Bródról Vinkovcira menő főút és a Zágráb-Vinkovci, valamint az Eszék-Slavonski Šamac vasútvonal mentén fekszik. Jelentős részét ma is erdő borítja. Belterülete összeér a Bród-Szávamente megyéhez tartozó Vrpoljéval.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe az őskortól fogva lakott volt. A határában fekvő kisebb magaslaton, a „Šimenica” nevű lelőhelyen^[2] mezőgazdasági művelés során jelentős mennyiségű cseréptöredék került elő. A leletek a kőrézkori Bádeni kultúrától, a kora bronzkori Vučedoli kultúrán és az urnamezős kultúrán át a vaskorig terjednek.

A Strizivojna név Szlavónia településeinek 1698-as összeírásában fordul elő először írásos formában „Sztrisanyai”, illetve „Strisinyo” alakban. 1702-ben „pagus Sztrisivoina” néven említi Szádeczky Imre a diakovári uradalom részletes leírásában (Conscriptio districtus Diakovensis). Jelenlegi horvát nevén 1725-ben Bakics Péter diakovári püspök említi először. A névvel kapcsolatban az idők során több magyarázat is felmerült. Többen a török uralom idejéből származtatják, amikor ura egy bizonyos Strizi bég lett volna. A másik, valószínűbb magyarázat szerint a középkorban gyakori „Strězivoj” személynév főként Boszniában használatos i-ző nyelvjárású alakjából származik. A diakovári uradalom részeként a diakovári püspökség birtoka volt. 1745-ben a katonai határőrvidék újjászervezésekor a bródi határőrezredhez csatolták. Egyházilag 1785-től a vrpoljei plébániához tartozott, önálló plébániáját 1928-ban alapították. 1830-ban megnyitották a falu első iskoláját.

Az első katonai felmérés térképén „Strissivonje” néven található. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Strizivojna” néven 201 házzal, 1049 katolikus vallású lakossal találjuk.^[3] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Verőce vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 1157, 1910-ben 1383 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 4%-a magyar, 3%-a szerb, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1928-ban megalakult a Strossmayer énekkar. Az egészségügyi központot 1980-ban építették, a falun átvezető főutat 1981-ben aszfaltozták. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. Az új önkormányzati épület és a horvát ház a honvédő háború alatt készültek el és az utóbbi években a falu modern iskolaépületet is kapott. 2011-ben a településnek 2525 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.157	1.261	1.173	1.314	1.305	1.383	1.385	1.518	1.813	1.956	2.267	2.810	2.651	2.727	2.758	2.525

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás (sertés, szarvasmarha és juh). Jelentős még a fafeldolgozás (fűrészüzem és parkettagyár) is.

Nevezetességei

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1835 és 1837 között építették a régi, szerény fatemplom helyén. 1935 és 1937 között bővítették, ekkor nyerte el mai formáját.

Kultúra

A KUD „Šokadija” kulturális és művészeti egyesületet 1968-ban alapították.
A „Različak” természet és kulturális örökségvédelmi egyesület 1997 óta működik.
A „Strossmayer” horvát énekkart 1928-ban alapították.
„Druge” női énekkar számos sikeres fellépéssel
A „Mitar Dragutinac” irodalmi egyesületet 1998-ban alapították.
1998-ban jelent meg az első könyv a településről, mely az iskola 1830 és 2000 közötti történetét dolgozza fel.

Oktatás

A település első iskoláját 1830-ban nyitották meg. Az iskolában számolást, írást, olvasást és hittant oktattak. Az iskola a határőrség épületében működött, ahol az osztályterem mellett kétszobás tanítói lakás is volt. Az első iskolaépületet 1858-ban nyitották meg a mai iskola helyén. Mivel a szülők ekkor még nem szívesen adták gyermekeiket az iskolába, ami a szegénység és a gyermekek mezőgazdasági munkában való részvétel szükségessége miatt történt az intézmény csak az alapvető oktatásra szorítkozott. A strizivojnai általános iskola 1878-ban négyosztályossá vált. Ekkor 90 tanulója volt, ami az 1871-es törvény értelmében két tanító munkáját tette szükségessé. A tanár állami tisztviselő volt, aki fizetését az iskolai pénztárból kapta. 1900-ban átadták az iskola bővített épületet. 1953-ban újabb teremmel bővítették az intézményt. Az iskola 1955-ben hatosztályos, 1970-ben pedig nyolcosztályos lett. 1972-73-ban felépült az iskola mai épülete, melyet 1999-ben modernizáltak. Az iskola 1976 óta viseli Ivana Brlić-Mažuranić horvát írónő nevét.

Sport

Az NK „Šokadija” Strizivojna labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.
Az ŠK Strizivojna sakk-klubot 1972-ben alapították. A klubnak mintegy 50 tagja van, akik közül 20 aktív játékos.
Az OK Strizivojna röplabdaklubot 2014-ben alapították. A csapat 3. szlavóniai ligában szerepel.

Egyesületek

A DVD Strizivojna önkéntes tűzoltóegyletet 1933-ban alapították.

Híres emberek

A Strizivojna-Vrpolje vasútállomás épületében született 1883. augusztus 15-én Ivan Meštrović világhírű horvát szobrászművész és építész. (Szülei dalmáciaiak voltak, akik mezőgazdasági idénymunkán tartózkodtak Szlavóniában).
Itt született 1946. november 2-án Stjepan Damjanović nyelvész, akadémikus, egyetemi tanár. 2014-től a Matica Hrvatska elnöke.
Az 1930-as években a Strizivojna-Vrpolje vasútállomás épületében töltötte gyermekkorát Zvonko Monsider labdarúgókapus és edző.