PROFILPELAJAR.COM

	Szemelce (Semeljci)
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Semeljci
Jogállás	község
Polgármester	Grga Lončarević (HSS)
Irányítószám	31402
Körzethívószám	(+385) 31
	Népesség
Teljes népesség	3558 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	96 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 22′, k. h. 18° 33′45.366667°N 18.550000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′, k. h. 18° 33′45.366667°N 18.550000°E
	Szemelce weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szemelce témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szemelce (horvátul: Semeljci) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 24, közúton 28 km-re délre, Diakovártól 12 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Diakovári sík északi szélén, Farkasfalva, Kese és Karatna között, a Brana- és a Semeljčica-patakok partján fekszik. Szemelce mára teljesen összeépült a szomszédos Kesével.

A község települései

A községhez közigazgatásilag Kese (Kešinci), Karatna (Koritna), Merzovics (Mrzović), Szemelce és Verbice (Vrbica) települések tartoznak.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Szemelce területe már az őskorban is lakott volt. Az itt talált újkőkori települést a Starčevo és a Sopot kultúra népe lakta, de megtalálták az urnamezős kultúra hamvasztásos temetőjét is. A leletek között csiszolással, fúrással faragással készített kőszerszámok, öntött bronztárgyak találhatók, melyek ma az iskola kis múzeumában tekinthetők meg.

Szemelcét nem említik a középkori oklevelek. Csánki Dezső esetlegesen a középkori Somogyka faluval azonosítja, melyet 1477-ben a Garai család birtokaként „Somoghka” alakban említenek.^[2] A török uralom idején már biztosan lakott volt, de nem tudni, hogy mi történt az itteni lakosságal. Tény, hogy a felszabadító harcok idején kihalt volt, de a török kiűzése után 1698-ban már újra lakott település. Lakói több hullámban menekültként érkeztek a faluba, mely a diakovári püspökség birtoka lett. Ogramić püspöktől különféle kiváltságokat, adómentességet kaptak. Ennek fejében hajdúkként a püspök testőrségében kellett szolgálniuk. 1702-ben Szemelcén 14, katolikusok lakta ház állt. A kedvező letelepedési feltételeknek köszönhetően gyorsan fejlődött és a 18. század közepére a diakovári püspöki uradalom egyik legnagyobb faluja lett. 1758-ban már 95 ház állt a településen, ebből 63 régi lakosoké, 32 pedig új jövevényeké volt. A falubeli hívek nagy száma miatt a püspök 1754-ben plébániát alapított a településen. A fejlődés a 19. század elejére megtorpant, melynek fő oka a kivándorlás és a pestisjárvány volt.

Az első katonai felmérés térképén „Szemelcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szemelcze” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szemelcze” néven 139 házzal, 842 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német és magyar családok települtek be. Ezzel a nemzetiségi összetétel lényegesen megváltozott.

A településnek 1857-ben 1058, 1910-ben 1646 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a horvát, 23%-a német, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és a magyar lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 1285, a községnek összesen 4362 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[5]^[6]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.058	1.161	1.150	1.402	1.506	1.646	1.628	1.677	1.786	1.726	1.869	1.731	1.533	1.509	1.558	1.285

Gazdaság

A talaj humuszos, mely kiválóan alkalmas a mezőgazdasági termelésre, gyümölcs- és szőlőtermesztésre.

A PZ Osatina Semeljci a Horvát Köztársaság egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalata. 2005-ös üzleti eredményeiért a Horvát Kereskedelmi Kamarától a nagyvállalatok kategóriájában megkapta az Arany Kuna díjat. A vállalat tevékenysége kiterjed a növénytermesztés, állati takarmánygyártás, gabonavásárlás, állattenyésztés, cirókseprű előállítása (az egyetlen ilyen üzem Horvátországban), állatorvosi szolgáltatások és a kereskedelem területére. Az ivankovói telepen több mint 4000 fejőstehénnel rendelkező tejüzem, az ország egyik legnagyobb és legmodernebb gazdasága működik. A cirókseprű az EU-országokba exportált egyedi termék. A vállalat székhelye Szemelcén van, de üzleti tevékenységüket még számos helyszínen végzik Vukovár-Szerém megyében.

Nevezetességei

A Kisboldogasszony plébániatemplomot 1784 és 1788 között építették Szemelce és Kese között. A plébániát 1754-ben alapították.

Kultúra

A KUD „Lipa” Semeljci kulturális és művészeti egyesületet 1966-ban alapították.
Az IPS „Semeljačke snaše” énekkart 2003-ban alapították.

Oktatás

Az első iskolaépület 1786-ban épült a településen a mai önkiszolgáló üzlettel átellenben. Mivel az épület fából készült és szegényes volt, 1800-ban már felmerült az új épület iránti igény, mely végül 1833-ban épült fel. 1895 májusában az épületet lebontották, hogy októberben a tanulókat áthelyezzék az újabb iskolaépületbe, amely egészen 1976-ig, a mai iskolaépület felépítéséig iskolaként szolgált. Az épület mellett futballpályák, kézilabda és kosárlabdapályák, kerékpárospálya, úszómedence és egy multifunkcionális tornaterem létesült. A „Josip Kozarac” általános iskola ma mintegy 600 diákkal működik.

Sport

Az NK Polet Semeljci labdarúgóklub csapata a megyei 1. ligában szerepel.
ZRŠU Semeljci sporthorgász egyesület

Egyesületek

A VZO Semeljci a község önkéntes tűzoltóegylete 2010-ben alakult a községhez tartozó települések tűzoltó egyesületeiből. Jelenleg összesen 435 taggal működik, melyből 60 tag az aktív bevethető állomány. Szemelce falu tűzoltó egyesületét 1892-ben alapították.
LD „Zec” Semeljci vadásztársaság

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...630. o.
↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

A község hivatalos honlapja (horvátul)
Az első katonai felmérés térképe
Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
Ivana Čatić: Topominija Semeljaca – sela istočne Đakovštine (Folia Onomastica Croatica 19. 2010.) (horvátul)
Az elemi iskola honlapja (horvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Ivan Knezović: Prilog antičkoj arheološkoj topografiji Đakovštine – Zbornik Muzeja Đakovštine 2005. 61-90. old. (horvátul)