A település neve magyar eredetű, ami valószínűleg arra utal, hogy magyarok alapították. Az Eröwt, Erdewd név talán erdei út melletti irtáson kialakított települést jelentett.
Erdőd falu a Duna jobb partján, a folyómeanderei által körülölelt löszhalmon, Erdőd község keleti (a Vajdaság területébe „benyúló”) csücskében, az Erdődi-hát részét képező Dályi-hegység keleti lejtőin fekszik.
A falu Újerdőd településrésznél közúti határátkelővel rendelkezik Szerbia felé (a Duna-híd másik oldalán a vajdaságiGombos(Bogojevo) van). A vasúti határátkelő jelenleg nem üzemel. Az államhatár Erdőd falu körüli részének pontos helye nagyrészt vitatott.
A falu részét képezik a következő településrészek:
Ada
Mali Erdut
Újerdőd/Novi Erdut
Erdutska Skela
Novi Prkos
Erdutsko Orašje
Oraški Put
Erdődhegy/Erdutska Planina
Podunavlje
Stari Prkos
Népesség
Erdőd község
Erdőd községben a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 3 014 háztartásban 8 417 fő él. Az átlagos népsűrűség 53 fő/négyzetkilométer. A lakosság 53,2%-a férfi és 46,8%-a nő. A község lakóinak relatív többsége (53,91%) szerb nemzetiségű. (Ennek oka főleg a legnagyobb számú népességgel rendelkező falu, a községközpont Dálya csaknem tisztán szerb többségi volta). A horvátok aránya a községben 37,03%, a magyaroké 5,13%, a németeké pedig 0,27%.
Erdőd falu
Erdőd falu 30,64 négyzetkilométer területen fekszik. Az átlagos népsűrűség 31 fő/négyzetkilométer. A falu 373 háztartása 964 lelket számlál.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban éltek emberek. A Dályától északkeletre, légvonalban mintegy 4 km-re, a Duna északi partján található a „Stari Prkos és Kremenuša” nevű lelőhely, melyet az északi oldalán a vasút és a Dálya - Erdőd út határolja. A lelőhely első leleteit még 1902-ben találták. A környező mezőkön kerámia, csontok, kőeszközök és fegyverek töredékeinek számos felszíni darabja került elő, melyeket a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra datáltak.[2] Ugyancsak sok őskori leletet találtak a falutól északkeletre a Duna mentén húzódó dombsoron, a „Veliki Varod, Mali Varod i Žarkovac” nevű lelőhelyen. A dombsor első tagja Mali Varod, melytől Veliki Varod délkeletre, Žarkovac pedig délnyugatra található. A dombok felszínén talált őskori urna egy ősi nekropolisz létezését jelzi. A fém- és kerámialeletek, melyek a közép- és késő bronzkorhoz tartoznak, ma a Szlavóniai Múzeumban és a zágrábi Régészeti Múzeumban találhatók. A Veliki Varod nevű dombon a kőrézkortól a vaskorig folytonosan lakott település volt, amelyre a kora bronzkori Vučedoli és kora vaskori Hallstatti kultúra kerámiáinak felszíni leleteiből következtettek.[3]
A település plébániáját már III. Béla királynak egy 1173 és 1196 közötti időszakban kelt oklevele említi „ecclesia Sancti Regis de Erdeud” alakban. Ebben a király körülírja a „Zund” nevű birtok határait.[4] A települést magát az írott források először Erdödként, 1335-ben említik. Egy 1472-es híradásban már „Castelum Erdeed”ről, azaz Erdőd váráról olvashatunk.
VI. Károly király 1730-ban más szlavóniai falvakkal együtt elajándékozta Johann Baptist Maximilian kamarai tanácsosnak, Zuan bárójának. Az így létrejött hatalmas uradalomnak a székhelye Erdőd lett. Felesége közvetlenül halála előtt (1746-ban vagy 1747-ben ) eladta a birtokot Pálffy János nádornak, akinek 1785-ig állt a tulajdonában. Az akkor bácskai falvakat is magában foglaló erdődi birtokot Adamovich Kapisztrán I. Iván vette meg. A 19. század második felében Cseh ErvinSzerém vármegyeiispán Erdőd társtulajdonosa lett. A második világháborút követő államosításig a birtokok már Cseh Irénke tulajdonában voltak.
Az 1991-től 1995-ig tartó horvátországi háborúban – Szlavónia többi, szerbek által megszállt részéhez hasonlóan – Erdődről is elűzték a horvát lakosság nagy részét. A menekültek házaiba szerbek költöztek. Ebben az időszakban semmisült meg az (azóta újjáépített) római katolikus templom is. A hírhedt szabadcsapat-vezér, Željko Ražnatović, becenevén Arkan Erdődön állította fel kiképzőtáborát és központját.
Az erdődi község gazdasága a földművelésen, szőlőtermesztésen és borkészítésen, állattenyésztésen, gyümölcstermesztésen, építőiparon, kereskedelmen és vendéglátáson alapul.
Közlekedés
Erdőd község Újerdőd településrészén halad keresztül az EszéketZomborral összekötő, 213-as számú főút, valamint itt van a Gombos (Szerbia) felé vezető határátkelőhely is.
Az erdőd-gombosi Duna-híd
Erdőd és a Dunán átellenben fekvő (ma Szerbiához tartozó) Gombos között régóta van kapcsolat. 1910-ig gőzkomp szállította a Budapest-Bosanski Brod-vasútvonalon közlekedő szerelvények kocsijait (mégpedig egyszerre öt személyszállító kocsit vagy hét-nyolc vagont). Akkor vasúti hidat kapott a két település. Ezt 1941-ben felrobbantották. Hat évig ismét csak komp közlekedett, majd vasúti-közúti vegyes használatú hídként építették újjá. Az 1980-as évek elején külön közúti híd épült. 1999 áprilisában a NATO a szerbiai háborújának keretén belül mindkét hidat lebombázta. A közlekedés a közúti hídon még ugyanabban az évben újraindult, a vasúti híd azonban máig sem üzemel.
Nevezetességei
Erdőd határában, a Duna fölé magasodó dombon áll a híres, 15. század végén, téglából épült vár.[5] Egyik, kör alakú, az itáliai reneszánsz épületeket idéző tornya csaknem teljesen eredeti állapotában fennmaradt. A másik, négyzetes tornyot 1891-ben az Adamovich – Cseh család sírboltjának alakították át. E célból jelentősen átépítették, falába pedig a család egyesített címerét faragták.
A faluban álló, hatalmas borospincét rejtő, de egyébként nem túl impozáns Adamović-Cseh-kastély[6] az uradalom központja volt. Hosszan elnyúló, földszintes épület, de a nyugati szárny egyemeletes. Építését több szakaszban végezték. A keleti szárny a borospincével az 1870-es években épült, míg a második ütem a nyugati szárny a kétszintes résszel és sokszögű toronnyal az 1890-es években készült el. Déli oldalán egy kis késő historikus stílusban kialakított park található. A homlokzatot téglalap alakú ablaknyílások tagolják, a falfelület további tagoltságát pedig a sarokpilaszterekkel érték el. Bár az eredeti elrendezést a borospince kivételével a későbbi átalakítások megváltoztatták, az egész komplexum megőrizte a historikus-neoromantikus hangulatát.
A Mindenszentek titulust viselő katolikus templom 1991-1992-ben a harcokban megsemmisült, de 2005-ben újjáépítették. A Szent Gábriel arkangyal nevét viselő ortodox templomot 2003 és 2005 között restaurálták.
Az erdődi községben, az Erdődi-hát északi lejtőin lévő szőlőhegyekben húzódik a (Dálya faluhoz tartozó) Dályhegy településrész, amely szigetszerű, csaknem tisztán magyar lakosságú tömböt alkot.
Az erdődi község területe híres borvidék. Az itt található legnagyobb, 75 ezer liter térfogatú, 150 éves tölgyfából készített hordó a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült.
