Čenkovo falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.
Fekvése
Eszéktől légvonalban 50, közúton 76 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 23, közúton 35 km-re nyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin fekszik.
Története
A települést 1452-ben „Chenko” alakban említik először.[2] Neve a szláv Čenko személynévből származik. A török 1536-ban szállta meg a települést. Az itt talált horvát lakosság előbb elfogadta a török uralmat és az iszlámot, majd később Dél-Magyarországra vándorolt ki. A helyükre Boszniából pravoszláv vlachok települtek, így a lakosság etnikai szempontból kicserélődött. A török kiűzése után 9 pravoszlávok által lakott ház állt a faluban. 1756-ban Ćolnić diakovári püspök Boszniából újabb pravoszláv családokat telepített le. 1758-ban 22 ház állt a településen. Némi demográfiai fejlődés után ez a folyamat részben a település elszigeteltsége, részben a hajdúk támadásai miatt a 19. századra megtorpant.
Az első katonai felmérés térképén „Csenkovo” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csenkovo” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chenkovo” néven 52 házzal, 293 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 185, 1910-ben 379 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 67%-a szerb, 33%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak már nem volt állandó lakosa.
Lakossága
Jegyzetek
Források
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Eszék-Baranya megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
