Paulin Dvor-i mészárlás

A Paulin Dvor-i mészárlás (horvátul: pokolj u Paulin Dvoru) egy tömeggyilkosság volt, melyet a Horvát Hadsereg (HV) katonái követtek el az Eszék városa közelében fekvő Paulin Dvor faluban, 1991. december 11-én a horvátországi háború idején. A tizenkilenc áldozat közül tizennyolc szerb, egy pedig magyar állampolgár volt. Az áldozatok, nyolc nő és tizenegy férfi életkora 41 és 85 év között volt. A gyilkosságokban való szerepvállalásuk miatt két volt horvát katonát ítéltek el 15, illetve 11 év börtönbüntetésre. 2010 novemberében Ivo Josipović horvát elnök megkoszorúzta a mészárlás áldozatainak temetőjét, és hivatalosan is bocsánatot kért a gyilkosságokért.

Horvátországi háború

Minden fontos esemény időrendben

Sablon:Horvátországi háború hadjárat

Előzmények

Bővebben: Horvátországi háború

1990-ben, a horvát szocialistáknak a horvátországi parlamenti választás során elszenvedett veresége után az etnikai feszültségek tovább fokozódtak. Az ellenállás minimalizálása érdekében a Jugoszláv Néphadsereg (Jugoslovenska Narodna Armija - JNA) elkobozta Horvát Területvédelmi Erők fegyvereit.[1] Augusztus 17-én a feszültség a horvátországi szerbek nyílt lázadásává fajult,[2] mely döntően a dalmát hátország Knin környéki, valamint Lika, Kordun, Banovina és Kelet-Horvátország túlnyomóan szerbek lakta területeire koncentrálódott.[3] Ezek a szerbek lakta területek a későbbiekben Krajinai Szerb Autonóm Terület (SAO Krajina) nevet kaptak. Miután a JNA Slobodan Milošević szerb elnök irányítása alá került, Milošević Jugoszlávia megőrzése helyett inkább a Szerbia területi gyarapítására irányuló erőfeszítéseket részesítette előnyben, és nyilvánosan azzal fenyegetőzött, hogy a JNA-t a szerb hadsereggel váltja fel, és kijelentette, hogy már nem ismeri el a szövetségi elnökség tekintélyét.[4]

A JNA egyre nagyobb mértékben támogatta a horvátországi szerb felkelőket, és megakadályozta, hogy horvát rendőrség a konfliktusba beavatkozzon.[4] Miután Krajina bejelentette integrációs szándékát Szerbiával, Horvátország kormánya ezt lázadásnak nyilvánította.[5] Ez a konfliktus 1991 márciusára horvát függetlenségi háborúig fajult.[6] 1991 júniusában Horvátország kikiáltotta függetlenségét, mellyel Jugoszlávia felbomlott.[7] Három hónapos moratórium következett,[8], amely után a határozat október 8-án lépett hatályba.[9]

Paulin Dvor falunak a háború előtt 168 lakosa volt, akik közül 147-en voltak szerbek.[10] A falu lakóiról ismert volt, hogy támogatták a zágrábi horvát hatóságokat.[11]

A gyilkosságok

1991. december 11-én éjjel horvát csapatok vonultak be a faluba. Egy Andrija Bukvić nevű helyi férfi házában tizenkilenc személyt, tizennyolc szerb és egy magyar állampolgárt vettek őrizetbe. A falu 168 lakosának nagy része addigra már elmenekült.[12] A tizenkilenc áldozatot azért vették őrizetbe, mert nem horvát származásúak voltak.[11] A rendőrség nyomozói szerint a csapatok feldühödtek, miután a közeli faluban egy szerb mesterlövész megölt egy horvát katonát. Állítólag tíz horvát katona berontott a Bukvić-házba, és mielőtt lerombolta volna a házat meggyilkolta az összes ott fogvatartott személyt.[12] Az áldozatok belehaltak a lőtt sebekbe és a rájuk hajított kézigránátok által okozott sérülésekbe. Ezt követően a gyilkosságok helyszínéről tizenhét holttestet szállítottak el. Csak Dara Vujanović holtteste maradt ott, akinek fejbőrét eltávolították.[11] Az áldozatok, nyolc nő és tizenegy férfi életkora 41 és 85 év között volt.[10]

Következmények

A mészárlás áldozatait először a Csepin melletti Laskó területén egy katonai raktár közelében temették el.[11] Paulin Dvor falu és környékét nem sokkal később a JNA alakulatai és szerb félkatonai csoportok foglalták el. A terület horvát ellenőrzésen kívül maradt egészen addig, amíg 1998 januárjában békésen vissza nem integrálták az országba.[12] A lemészárolt falubeliek maradványait 1997-ben áthelyezték a Gospić melletti Rizvanuša faluba, és 2002. május 13-ig ott is maradtak, amikor a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTY) nyomozói exhumálták őket.[11]

2005-ben a Horvát Legfelsőbb Bíróság tizenöt év börtönbüntetésre ítélte Nikola Ivanković volt katonát, aki a HV 130. dandárjában szolgált, míg 2012 májusában az Eszéki Kerületi Bíróság tizenegy év börtönbüntetésre ítélte Enes Vitesković volt horvát katonát tizennyolc ember halálában játszott szerepéért.[13]

2010 novemberében az akkori horvát elnök Ivo Josipović koszorút helyezett el a mészárlás áldozatainak temetőjében. Azt mondta, „azok, akik az áldozatok után hátramaradtak, megérdemlik a bocsánatkérést” és kijelentette, hogy „a bűncselekménynek nincs igazolása; a bosszú nem igazolható bűncselekménnyel”. A koszorúzásra közvetlenül azután került sor, hogy Szerbia elnöke Boris Tadić Vukovárban tett látogatást, hogy megemlékezzen az 1991-es vukovári mészárlás horvát áldozatairól.[14] A horvát közvélemény egy része a két látogatást a megbékélési folyamat kulcsának tekintette, míg egy másik része elítélte Josipović mondatait, mint a vukovári mészárlás lekicsinylésére tett kísérletet és a háború alatt elkövetett bűnök relativizálását.[15]

Jegyzetek

Források

Könyvek
Bírósági dokumentumok
Újságcikkek
  • (1991. október 8.) „Odluka” (horvát nyelven). Narodne novine (53). 
Weboldalak

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Paulin Dvor massacre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.