PROFILPELAJAR.COM

	Labrador hadművelet
	Térkép
	Labrador hadművelet Pozíció Horvátország térképén
	é. sz. 45° 48′ 42″, k. h. 15° 58′ 54″45.811540°N 15.981672°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 42″, k. h. 15° 58′ 54″45.811540°N 15.981672°E

A Labrador hadművelet (horvátul: Operacija Labrador) a Jugoszláv Légierő Kémelhárító Szolgálata (Kontraobavještajna služba, rövidítve: KOS) által végrehajtott ún. „hamis zászlós hadművelet” volt a horvát fővárosban, Zágrábban a horvátországi háború korai szakaszában. Az akciót terrortámadás sorozatként dolgozták ki abból a célból, hogy Horvátországról, mint fasiszta államról alakuljon ki kép a nemzetközi közvélemény előtt. 1991. augusztus 19-én két robbantást hajtottak végre, az egyiket a Zsidó Közösségi Központban, a másikat pedig a Mirogoj temetőben lévő zsidó sírok közelében. Nem volt áldozat. További támadások az országos vasúthálózatot célozták meg, mellyel a horvát elnököt akarták megvádolni. A Labrador hadműveletet kiegészítette az Opera hadművelet – egy propagandakampány amelyet, hogy félretájékoztassa a médiát a KOS dolgozott ki.

A Labrador hadművelettel szeptemberben hagytak fel, miután a horvát hatóságok elfoglalták a Jugoszláv Légierő zágrábi regionális parancsnokságát, és elkobozták a művelettel kapcsolatos dokumentumokat. A hatóságoknak csaknem egy hónapba telt az lefoglalt dokumentumok elemzése, így időt hagyva a robbantásokban részt vevő fő ügynököknek a menekülésre. A támadással kapcsolatban további 15 embert tartóztattak le, de később fogolycserével szabadon engedték őket. A Labrador-hadműveletben részt vevő öt KOS-ügynököt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban terrorizmus vádjával bíróság elé állították, de felmentették őket. A horvát hatóságok elfogtak két KOS-ügynököt, akik részt vettek az akcióban, és hét másik ügynökkel együtt bíróság elé állították őket. Az őrizetbe vetteket felmentették, míg a távollétükben bíróság elé állítottakat elítélték.

A Labrador hadművelet létezését a Slobodan Milošević elleni per során 2002-ben a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszéken egy volt KOS-ügynök, Mustafa Čandić őrnagy vallomása is megerősítette.

Előzmények

1990 augusztusában a szerb kisebbség által kirobbantott felkelés zajlott le Horvátországban, amelynek középpontjában dalmát hátország Knin közelében fekvő, túlnyomórészt szerbek lakta részei,^[1] Lika, Kordun és Banovina régiók, valamint Kelet-Horvátország voltak.^[2] A területeket ezt követően SAO Krajina (Krajinai Szerb Autonóm Terület) névre keresztelték. Miután a helyi vezetők bejelentették, hogy az SAO Krajinát Szerbiával egyesítik, ezt a horvát kormány lázadásnak nyilvánította.^[3] 1991 márciusára a konfliktus Horvátország függetlenségi harcává fajult.^[4] 1991 júniusában, amikor Jugoszlávia felbomlott Horvátország kikiáltotta függetlenségét.^[5] Három hónapos moratórium következett,^[6] amely után a függetlenségi nyilatkozat 1991. október 8-án lépett hatályba.^[7] Az 1991. december 19-én Krajinai Szerb Köztársaságra (RSK) átkeresztelt SAO Krajina erre a horvát civilek elleni etnikai tisztogatással válaszolt.^[8]

Mivel a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatást nyújtott az SAO Krajina vezetésének, és a horvát rendőrség nem tudott megbirkózni a helyzettel, 1991 májusában megalakult a Horvát Nemzeti Gárda (ZNG).^[9] Horvátország haderejének fejlődését, miközben a horvátországi katonai konfliktus tovább eszkalálódott,^[10] hátráltatta az ENSZ szeptemberben bevezetett fegyverembargója.^[11] A JNA azonban 1991-ben még mindig jelentős erőkkel rendelkezett a horvát fővárosban, Zágrábban.^[12]

Az események lefolyása

1991 augusztusában a Jugoszláv Légierő Kémelhárító Szolgálata (KOS) Labrador hadművelet fedőnév alatt egy sor akciót hajtott végre, amelyek célja az új horvát kormány hiteltelenítése volt. A Labrador hadművelet a tervek szerint több olyan terrortámadást is magában foglalt volna, amelyek egy Opera hadművelet nevű propagandakampánnyal együtt, célja a média félretájékoztatása volt. A két akció célja az volt, hogy Horvátországot fasiszta államként mutassák be.^[13] Az Opera hadművelet másik neve Opera-Orijentalis hadművelet[^[14] volt.

A Labrador hadműveletet Slobodan Rakočević vezérezredes, a KOS zimonyi bázisának vezetője irányította,^[15]^[16] operatív irányítását Zágrábban a Labrador Ivan Sabolović alezredesre^[17] és Čedo Knežević őrnagyra bízták.^[15] Radenko Radojčić alezredes feladata volt jelentős mennyiségű robbanóanyag tárolása Zágrábban és környező területein, majd ezt követően robbanószerkezetek elhelyezése a kijelölt helyeken.^[14]^[18] A robbanóanyagokat és egyéb lőszereket több helyen tárolták.^[19]

A Labrador hadművelet részeként augusztus 19-én a zágrábi Palmotićeva utcai Zsidó Közösségi Központot^[20] és a Mirogoj temetőben lévő zsidó sírokat bombatámadás érte.^[21] A robbanások anyagi károkat okoztak, de személyi sérülés nem történt. A támadásért nyilvánosan nem vállalták a felelősséget.^[22] A két zágrábi robbanáson kívül a Labrador hadművelethez rendelt ügynökökről feltételezték, hogy a Vinkovce közelében lévő Zágráb–Belgrád vasútvonal és a Glina és Vojnić közötti vasútvonal elleni robbantásokért is felelősek.^[14] A vasúti támadásokat szintén a hadműveletnek tulajdonítják.^[23]

Következmények

A zágrábi merényletek után közvetlenül a horvát titkosszolgálat élére kinevezett Josip Manolić azt állította, hogy horvát jobboldali szélsőségesek a felelősek.^[14] Miután 1991. szeptember 15-én a laktanyai csata során a ZNG és a horvát rendőrség elfoglalta a jugoszláv légierő zágrábi főhadiszállását, a Labrador hadművelettel felhagytak. A létesítményben lefoglalt anyagok között szerepeltek a Labrador hadművelettel kapcsolatos kódok és számítógépes lemezek, valamint Sabolović feljegyzései, melyeket közvetlen felettesének a főhadiszálláson tartózkodó Mirko Martićnak adott át, de Martićnak nem sikerült időben megsemmisítenie azokat. Sabolović ezt követően elmenekült Zágrábból. A horvát rendőrségnek csaknem egy hónapba telt a lefoglalt anyagok megfelelő elemzése és a Labrador hadművelet feltárása.^[17] Sabolović később azt állította, hogy a Labrador hadművelet hálózatának csak egy részét fedték fel,^[24] de Mustafa Čandić KOS őrnagy, akit a KOS zimonyi főhadiszállására helyeztek ki, ellentmondott neki.^[15]^[25]

1991 őszén a horvát hírszerző szolgálatok elindították a Janicsár hadműveletet (Operation Janjičar), amelynek célja a megmaradt horvátországi KOS-hálózat felszámolása volt. A művelet a horvát titkosszolgálatok közös akciója volt, melyet Ivan Vekić és Gojko Šušak, az akkori bel- és védelmi miniszterek engedélyeztek, és kezdetben Josip Perković vezette.^[26] 1991 végéig 15 gyanúsítottat tartóztattak le. Ezt követően Perkovićot leváltották, és Anton Kikašt nevezték ki helyette, akit viszont később, miközben egy repülőgép-rakomány fegyvert csempészett Horvátországba a JNA elfogott.^[27] A művelet során a feltételezett horvátországi KOS-alkalmazottakról egy listát is készítettek, amely 1789 nevet és fedőnevet tartalmazott.^[26]

Rakočevićet, Sabolovićot, Radojčićot és két másik volt KOS-ügynököt 1993-ban állították bíróság elé Belgrádban. Ötüket terrorizmusra való felbujtás és más bűncselekmények vádjával vádolták, de mindannyiukat felmentették.^[28] Radojčićot 1993 végén Zágrábban ismét letartóztatták.^[26] Radojčić és nyolc másik társa, a Labrador és Opera hadműveletekkel összefüggésben megvádolt gyanúsítottak ellen Zágrábban lefolytatott második per az őrizetben lévő Radojčić és Ratomir Mažibrada felmentésével, valamint a többi vádlott elítélésével ért véget, akiket mindannyian távollétükben ítéltek el.^[27]

A volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszéken Slobodan Milošević perében 2002-ben tanúskodó Čandić kijelentette, hogy a Labrador hadművelet összes ügynöke elhagyta Zágrábot, és magával vitte a fennmaradó dokumentumokat. Azt is elmondta, hogy a KOS a horvát titkosszolgálatokon és a kormányzó Horvát Demokratikus Közösségen belül 1991-ben kiterjedt besúgóhálózattal rendelkezett. Čandić azt is vallotta, hogy a Vinkovce melletti vasúti robbantás célja az volt, hogy azzal összefüggésben Franjo Tuđman horvát elnököt vádolják meg.^[29]

A Zsidó Közösségi Központban keletkezett bomba okozta károkat 1992 februárja és szeptembere között^[20] állami forrásból helyreállították.^[30]

Jegyzetek

↑ The New York Times 19 August 1990.
↑ ICTY 12 June 2007.
↑ The New York Times 2 April 1991.
↑ The New York Times 3 March 1991.
↑ The New York Times 26 June 1991.
↑ The New York Times 29 June 1991.
↑ Narodne novine 8 October 1991.
↑ Klemenčič & Žagar 2004, 306. o.
↑ EECIS 1999, 272–278. o.
↑ UNSC 28 December 1994, Section III.
↑ The Independent 10 October 1992.
↑ Thomas & Mikulan 2006, 51. o.
↑ Armatta 2010, 149. o.
↑ ^a ^b ^c ^d Bilić 2005, 172. o.
↑ ^a ^b ^c ICTY 11 November 2002, 12735. o.
↑ Gow 2003, 61. o.
↑ ^a ^b CIA 2002, 55. o.
↑ ICTY 11 November 2002, 12816. o.
↑ ICTY 11 November 2002, 12737. o.
↑ ^a ^b JCZ 2012, 14. o.
↑ Bilić 2005, 137. o.
↑ The New York Times 20 August 1991.
↑ ICTY 11 November 2002, 12740. o.
↑ CIA 2002, 56. o.
↑ Oslobođenje 1 October 2010.
↑ ^a ^b ^c Nacional 27 February 2006.
↑ ^a ^b HRT 13 November 2002.
↑ Radojčić 2009, 137. o.
↑ Slobodna Dalmacija 12 November 2002.
↑ Cvitanic 2011, 47. o.

Források

Könyvek, tudományos és szakfolyóiratok

Armatta, Judith. Twilight of Impunity: The War Crimes Trial of Slobodan Milosevic. Durham, North Carolina: Duke University Press (2010). ISBN 978-0-8223-4746-0
Bilić, Ivan (2005. március 1.). „Kronologija raspada SFRJ i stvaranje Republike Hrvatske do 15. siječnja 1992.” (horvát nyelven). National Security and the Future, Zagreb, Croatia 6 (1–2), 73–184. o, Kiadó: St. George Association. ISSN 1332-4454.
Central Intelligence Agency, Office of Russian and European Analysis. Balkan battlegrounds: a military history of the Yugoslav conflict, 1990–1995, Volume 2. Washington, D.C.: Central Intelligence Agency (2002). ISBN 978-0-16-066472-4
Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States. London, England: Routledge (1999). ISBN 978-1-85743-058-5
Cvitanic, Marilyn. Culture and Customs of Croatia. Santa Barbara, California: ABC-CLIO (2011). ISBN 978-0-313-35117-4
Gow, James. The Serbian Project and Its Adversaries: A Strategy of War Crimes. London, England: C. Hurst & Co. (2003). ISBN 978-1-85065-646-3
The Former Yugoslavia's Diverse Peoples: A Reference Sourcebook. Santa Barbara, California: ABC-CLIO (2004). ISBN 978-1-57607-294-3
The Yugoslav Wars (1): Slovenia & Croatia 1991–95. Oxford, England: Osprey Publishing (2006). ISBN 978-1-84176-963-9

Újságcikkek, tudósítások

Bellamy, Christopher. „Croatia built 'web of contacts' to evade weapons embargo”, The Independent , 1992. október 10.. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]
Engelberg, Stephen. „Belgrade Sends Troops to Croatia Town”, The New York Times , 1991. március 3.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
„1789 agenata KOS-a u RH”, Nacional (folyóirat) , 2006. február 27.. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (horvát nyelvű)
„KOS je imao svoje doušnike u redovima HDZ-ovih dužnosnika”, Slobodna Dalmacija , 2002. november 12.. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (horvát nyelvű)
„Mustafa Čandić potvrdio višegodišnje pisanje Oslobođenja: Radončić je (bio) špijun Beograda”, Oslobođenje , 2010. október 1.. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (bosnyák nyelvű)
„Roads Sealed as Yugoslav Unrest Mounts”, The New York Times , 1990. augusztus 19.. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]
Sudetic, Chuck. „Rebel Serbs Complicate Rift on Yugoslav Unity”, The New York Times , 1991. április 2.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
Sudetic, Chuck. „2 Yugoslav States Vote Independence To Press Demands”, The New York Times , 1991. június 26.. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]
Sudetic, Chuck. „Conflict in Yugoslavia; 2 Yugoslav States Agree to Suspend Secession Process”, The New York Times , 1991. június 29.. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
Sudetic, Chuck. „Truce in Croatia on Edge of Collapse”, The New York Times , 1991. augusztus 20.. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]
Tsur, Batsheva. „Anatomy of a Balkan Frame-up”, The Jerusalem Post , 1993. február 3.. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]
Zašto je afera Labrador ostala u sjeni? (horvát nyelven). Horvát Rádió és Televízió, 2002. november 13. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 12.)

Nemzetközi, kormányzati, és NGO források

Final report of the United Nations Commission of Experts established pursuant to security council resolution 780 (1992), S/1994/674/Add.2 (Vol. V). United Nations Security Council, 1994. december 28. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 8.)
(1991. október 8.) „Odluka” (horvát nyelven). Narodne novine (53), Kiadó: Narodne novine. ISSN 1333-9273.
Radojčić, Radenko (2009. december 1.). „Izjava” (horvát nyelven). National Security and the Future, Zagreb, Croatia 10 (3–4), 49–222. o, Kiadó: St. George Association. ISSN 1332-4454.
The Prosecutor vs. Milan Martic – Judgement. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2007. június 12.
Transcripts of the Trial of Slobodan Milošević pp. 12732–12848. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2002. november 11.
Židovi i Zagreb – Sinagoga i Zagreb, 1806.-2012.. Jewish Community of Zagreb, 2012. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 1.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Operation Labrador című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Történelemportál
Horvátország-portál

[FOOTNOTEThe_New_York_Times19_August_1990-1] The New York Times 19 August 1990.

[FOOTNOTEICTY12_June_2007-2] ICTY 12 June 2007.

[FOOTNOTEThe_New_York_Times2_April_1991-3] The New York Times 2 April 1991.

[FOOTNOTEThe_New_York_Times3_March_1991-4] The New York Times 3 March 1991.

[FOOTNOTEThe_New_York_Times26_June_1991-5] The New York Times 26 June 1991.

[FOOTNOTEThe_New_York_Times29_June_1991-6] The New York Times 29 June 1991.

[FOOTNOTENarodne_novine8_October_1991-7] Narodne novine 8 October 1991.

[FOOTNOTEKlemenčičŽagar2004306-8] Klemenčič & Žagar 2004, 306. o.

[FOOTNOTEEECIS1999272–278-9] EECIS 1999, 272–278. o.

[FOOTNOTEUNSC28_December_1994Section_III-10] UNSC 28 December 1994, Section III.

[FOOTNOTEThe_Independent10_October_1992-11] The Independent 10 October 1992.

[FOOTNOTEThomasMikulan200651-12] Thomas & Mikulan 2006, 51. o.

[FOOTNOTEArmatta2010149-13] Armatta 2010, 149. o.

[FOOTNOTEBilić2005172-14] Bilić 2005, 172. o.

[FOOTNOTEICTY11_November_200212735-15] ICTY 11 November 2002, 12735. o.

[FOOTNOTEGow200361-16] Gow 2003, 61. o.

[FOOTNOTECIA200255-17] CIA 2002, 55. o.

[FOOTNOTEICTY11_November_200212816-18] ICTY 11 November 2002, 12816. o.

[FOOTNOTEICTY11_November_200212737-19] ICTY 11 November 2002, 12737. o.

[FOOTNOTEJCZ201214-20] JCZ 2012, 14. o.

[FOOTNOTEBilić2005137-21] Bilić 2005, 137. o.

[FOOTNOTEThe_New_York_Times20_August_1991-22] The New York Times 20 August 1991.

[FOOTNOTEICTY11_November_200212740-23] ICTY 11 November 2002, 12740. o.

[FOOTNOTECIA200256-24] CIA 2002, 56. o.

[FOOTNOTEOslobođenje1_October_2010-25] Oslobođenje 1 October 2010.

[FOOTNOTENacional27_February_2006-26] Nacional 27 February 2006.

[FOOTNOTEHRT13_November_2002-27] HRT 13 November 2002.

[FOOTNOTERadojčić2009137-28] Radojčić 2009, 137. o.

[FOOTNOTESlobodna_Dalmacija12_November_2002-29] Slobodna Dalmacija 12 November 2002.

[FOOTNOTECvitanic201147-30] Cvitanic 2011, 47. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30]

PROFILPELAJAR.COM

Labrador hadművelet

Előzmények

Az események lefolyása

Következmények

Jegyzetek

Források

Fordítás

Read other articles:

Julia Butters

List of Romanian flags

Automobile

ميخائيل ليونيدوفيش غروموف

Daftar katedral di Mozambik

كأس آسيا 2004

Zhao Yun

Stephan Lichtsteiner

Kathryn D. Sullivan

Mount House School

Electoral district of Hurstville

1968 United States presidential election in Virginia

Стеллерова корова

2020年夏季奧林匹克運動會波蘭代表團

Haus zum Riesen (Heidelberg)

Richard Weston, 1st Earl of Portland

陶笛

Makan malam Hari Pengucapan Syukur

Morocco–Spain relations

Ralph Høibakk