PROFILPELAJAR.COM

	MÁV 303 sorozat
	MÁV 303 sorozat
	Általános adatok
Gyártó	MÁVAG, Budapest
Gyártásban	1951
Selejtezés	MÁV: 1962-ig
Darabszám	2 db
	Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	2'C2'
Nyomtávolság	1435 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	120 km/h
Ütközők közötti hossz	25585 mm
Hossz	15727 mm
Magasság	4650 mm
Szélesség	3150 mm
Tengelytáv forgóvázon belül	2400/2200 mm (elöl/hátul)
Csatolt kerekek tengelytávolsága	2250 mm
Üres tömeg	106 t
Szolgálati tömeg	116,5 t
Tapadási tömeg	52,5 t
Legnagyobb tengelyterhelés	18 t
Sebességmérő	Rezsny
	Fékek
Típusa	Knorr rendszerű nyomásmódosítós gyorsvasúti fék
Rögzítőfék	Vetősúlyos kézifék a szerkocsin
Vonatfűtés	gőz
Legkisebb pályaívsugár	320/160 m
	Gőzvontatás
Szerkezetszám	130.
Jelleg	2'C2'-h2
Szolgálati tömeg szerkocsival	191.5
Tengelytávolság szerkocsival	21700 mm
	Hengerek
Száma	2
Átmérője	550 mm
Dugattyú lökethossza	700 mm
Állókazán típusa	Mennyezet, és támcsavaros síktűzszekrény
Túlhevítés rendszere	Schmidt rendszerű nagyfüstcsöves
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett	3300 mm
Gőznyomás	18 bar
	Tűzcsövek
Száma	124 db
Belső/külső átmérője	54/60 mm
Hossza	6000 mm
	Füstcsövek
Száma	35 db
Belső/külső átmérője	143/151 mm
Rostélyfelület	5.5 m²
Csőfűtőfelület	261 m²
Teljesítmény	2500 LE / 1840 kW
Tapadósúlyból számított vonóerő	82.40 kN
Vezérmű rendszere	Heusinger–Walschaert
	Szerkocsi
Típusa	V
Szolgálati tömege	75
Vízkészlet	25 m³
Tüzelőanyag-készlet	13 t szén
	A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 303 sorozat témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A MÁV 303-as egy 2'C 2' tengelyelrendezésű gyorsvonati gőzmozdony.

Története

A MÁV eredetileg 1940-ben rendelte a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyáraktól, de a második világégés miatt csak 1951-ben készültek el. Bár eredetileg háromhengeres gépezettel és áramvonalas burkolattal tervezték a nagyobb sebesség elérése érdekében, végül két hengerrel, és a 424-eseken alkalmazott Wagner-féle füstterelő lemezekkel épültek a karbantartás egyszerűsítése, és a súlymegtakarítás miatt. A gőzöst a fűtő munkájának megkönnyítése miatt Stokerral (gépi tüzelőberendezéssel) szerelték fel. A dízelesítés és villamosítás miatt csak két gép épült a sorozatból, a gyártáskapacitást inkább újabb 424-esek gyártására fordították. Az egyetlen megmaradt 303-ason, a 002-esen jól megfigyelhető a kilyukasztott főkeret, ami a 001-es balesetét okozta. A főkeretet később átalakították.

Problémák

A két mozdony nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, a pályaállapotok miatt nem lehetett kihasználni a mozdony sebességét. A gépet a háború előtt tervezték, az akkori legmodernebb elvek szerint, ezek közé tartozott a gőz nagy mértékű túlhevítése. Akkoriban nem volt olyan kenőolaj, ami ilyen magas hőmérsékletet kibírt volna, ezért a mozdonyvezetőknek csak kis mértékben volt szabad túlhevíteni a gőzt, így azonban a mozdony rossz hatásfokkal üzemelt, túl sok szenet fogyasztott.

A sorozat selejtezése

A két 303-as tíz évig vontatott nehéz gyorsvonatokat, ezután selejtezték őket. A 303 002-es szerkocsija selejtezése után vízellenállásként működött, majd elbontották.

A 303 002

A megmaradt mozdonyt, a 303 002-est a 001-es szerkocsijával 2002-ben állították helyre. A mozdony a Nagykanizsai Gépészeti Főnökségen, míg a szerkocsi a Zalaegerszegi Vontatási Főnökségen készült el.

A mozdony öttengelyes szerkocsijában 13 t szén és 25 m³ víz fér el. A 303 002-es a Magyar Vasúttörténeti Park szoborparkjában tekinthető meg.

2022 májusában a Vasúttörténeti Park munkatársainak restaurácios munkája eredményeképpen a mozdony kiállta a nyomáspróbát és egy vagy két éven belül újra pályára "léphet". Ez hatalmas eredmény egy szobormozdony feltámadása terén.

Irodalom

Mezei István. Mozdonyok, 1984 (magyar nyelven), Móra Könyvkiadó, 64. o.. ISBN 963-11376-3-5
Falk Alfréd: A 303 sorozatú gőzmozdonyok. Vasúthistória Évkönyv, 1988.
Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum. ISBN 963-552-161-8 (1985.)