A szomszédos települések a határ innenső oldalán: észak felől Bezedek, délnyugat felől Ivándárda, nyugat felől pedig Lippó. Keleti és déli irányból a községhatár egybeesik az államhatárral, arrafelé a legközelebbi szomszédos település a horvátországiFőherceglak(Kneževo).
Megközelítése
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak Lippó déli határszéle felől érhető el, az 5702-es útból kiágazó 57 118-as számú mellékúton.
Története
Sárok (Sárog) nevét az oklevelek 1296-ban említették először Sarugh néven, 1298-ban pedig Saryug-nak írták.
A települést 1296-ban Fülöpföldével, 1298-ban Bezedek-el írták határosnak.
Birtokosai a sároki nemesek voltak, de rajtuk kívül 1296-ban Iváni Ivánka fiainak is volt itt birtoka.
1910-ben 491 lakosa volt, melyből 33 fő magyar, 133 fő német, 320 fő szerb, 2 fő horvát és 3 fő egyéb anyanyelvű volt. A lakosok közül 227 fő tudott magyarul.[5]
A településen 2001. január 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] a hivatalban lévő polgármester és 5 képviselő lemondása miatt.[20] 2013. október 11-én ismét az aktuális polgármester lemondása miatt kellett időközi választást tartani Sárokon.[15][21]
2022. július 10-én ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, ezúttal is azért, mert a korábbi polgármester asszony 2021. április 12-én lemondott posztjáról.[22] Lemondása ellenére elindult a választáson,[23] de – négy jelölt közül, 8 szavazattal (10,26 %-os eredménnyel) – csak a harmadik helyet tudta megszerezni.
A 2022-ben megválasztott polgármester, Henke Smilja sem tudta kitölteni a 2019–2024-es önkormányzati ciklus rá eső hányadát, mert 2023 októberében váratlanul elhunyt. A következő választás közeli időpontja miatt azonban újabb időközi választást már nem lehetett tartani, posztját ezért az addigi alpolgármester vette át, ügyvivőként.[19]
a falu eleje, jobb oldalon a jövőbeli határátkelőhöz vezető út
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 14,3% cigánynak, 30,3% németnek, 2,5% szerbnek mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,2%, református 14,3%, evangélikus 6,7%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 26,9% (1,7% nem nyilatkozott).[24]
2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 20,2% németnek, 3,7% szerbnek, 0,9% ukránnak, 0,9% lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt római katolikus, 16,5% református, 3,7% evangélikus, 2,8% ortodox, 0,9% görög katolikus, 4,6% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[25]
