„Betlema” földjét 1260-ban[2] említik először. A falu határában állt a 13. században épített Marcell-vár. A Bethlenfalvi család ősi fészke, első okleveles említése „villa Bethleem” néven 1311[3]-re datált. A család egyéb szepességi birtokokkal (Miklósfalva, Édesfalva, Pikfalva, Istvánfalva, Kromló stb.) is rendelkezett, a vármegye igazgatásában századokon át tevékenyen részt vett. 1430-tól Thurzó György nevezte magát Betlenfalva urának, ősei az említett Bethlenfalvi, szepesi X lándzsás családból származtak. A Thurzók Közép-Európa jelentős nyersanyag-kereskedőivé léptek elő, melyet az augsburgi Fuggerekhez kapcsolódó családi szálak is hatékonyan segítettek. A 15. században a Marcell-vár a husziták egyik fő tábora, ahonnan vezérük, Axamit Péter vezetésével intéztek támadásokat a környéken. A várat a husziták távozása után Lőcse város tanácsa romboltatta le. 1564 és 1568 között Faigel Péter – akinek felesége a Thurzó családból származott – építtetett reneszánsz kastélyt. A kastély egykor megyegyűlések színhelye is volt. 1787-ben 12 háza és 470 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BETLENFALVA. Betlehem, Bethelsdorf, Betlenovcze. Német Helység Szepes Vármegyében, birtokosai Faigel, és Gróf Csáky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Káposzta falunak szomszédságában, mellynek filiája, nevezetes mások felett, mert most is azzal a’ szabadsággal bírnak, hogy katonákat nem tartanak, ’s a’ Királynak semmit sem fizetnek, forspontra sem hajtatnak, Opál, és Gránátok is találtatnak vidékjében. Határja ’s vagyonnyai is középszerűek.”[4]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bethlenfalva, (Bethelsdorf), tót falu, Szepes vgyében, Káposztafalva fiókja, 488 kath., 14 evang. lak., kik sok gyolcsot készitenek. Határában gránátot találnak. Hajdan itt volt a láncsások gyülés-helye. F. u. Draveczky, Obruczky, Goldberger, Montsko, Glósz, s m. Utolsó postája Lőcse.”[5]
