A várost a II. Géza által betelepített német telepesek alapították a 12. század közepén, kiváltságait is II. Gézától kapta. Oklevél 1251-ben „Villa Zolok” néven említi először. 1271-ben a szepesi szász városok szövetségének részeként kiváltságokban részesült. 1275-ben „Zalouk”, 1312-ben „Slakendorf”, 1318-ban „Schlauk”, 1352-ben „Schlaukendorf” néven említik az oklevelek. Egyike volt a Zsigmond által zálogba adott szepesi városoknak, 1465-től Szepes várának birtokában állt, így a Szapolyai család uralta. 1787-ben 69 házában 563 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van.”[2]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Szalók, német falu, Szepes vmegyében Felkához 1/2 órányira, a Kárpátok felé, 93 kath., 1370 ev. vagyonos lakosokkal, kik juhot tartanak, pálinkát főznek, különösen pedig sok gyolcsot csinálnak. Kathol. parochia. Másfél órányira a helységtől, épen a Királyorra (Königsnase) tövében van a hires nagy szalóki savanyuviz, melly Schmeksnek neveztetik. Üvegekben nem ollyan állandó, mint az uj lublyai, de a vizeletre jobban hajt; a fővény bajokban felette foganatos; erősen feloszlató; gyomrot nem tehel sok ivás után is. A fördőépületek nem elegendők. Egyébiránt a fördőnek gyönyörű vidéke van, s innen legjobb felmenetel esik a Kárpátokra, valamint egy órányira esik a nevezetes vizrohanás (Zuhatag) is, a kohlbachi völgyben. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Késmárk.”[3]