Svábfalva

Svábfalva (Švábovce)
Svábfalva zászlaja
Svábfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1268
PolgármesterJán Mlynár
Irányítószám059 12
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség1589 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség134 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság676 m
Terület9,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 35″, k. h. 20° 21′ 30″49.026389°N 20.358333°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 35″, k. h. 20° 21′ 30″49.026389°N 20.358333°E
Svábfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Svábfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Svábfalva (1899-ig Svabócz, szlovákul: Švábovce, németül: Schwabsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése

Poprádtól 5 km-re délkeletre, a Hernád és a Poprád között fekszik.

Története

Területe már a kora bronzkorban lakott volt.

A 10-11. században vár is állt itt. A falu a 13. század első felében keletkezett, 1268-ban „villa Sweui” néven Fülöp esztergomi érsek oklevelében említik először. 1294-ben a Sváby család szerezte meg, amely névadója is lett. Ekkor „Suap” néven szerepel II. András király adománylevelében. Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt temploma ekkor már állt. A 16. századtól egyike volt a Szepesség legtöbb adót fizető falvainak. A Svábyaktól 1578-ban a Horváth-Stanczitz család vásárolta meg. 1598-ban temploma szerepel a szepesi káptalan vizitációjában. 1635-ben 14 jobbágy és 16 zsellérház állt a községben. 1787-ben 44 házában 272 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVABÓCZ. Schwabsdorf. Tót falu Szepes Várm. földes Urai Horvát Stancsics Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Strázsa, és Kisótz között; határja középszerű, lenet haszonnal termesztenek lakosai.”[2]

1828-ban 42 háza és 305 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Svabócz, tót falu, Szepes vgyében, Poprádhoz keletre egy órányira, 69 kath., 227 evang. lak. Jó föld. Gyolcsszövés. Két vizimalom. Kathol. paroch. templom. F. u. Marjássy. Ut. p. Horka.”[3]

Az 1870-es években határában mangánércet bányásztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 325, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 994 lakosából 906 szlovák és 71 cigány volt.

2011-ben 1228 lakosából 1185 szlovák volt.

2021-ben 1589 lakosából 2 magyar, 45 (+76) cigány, (+1) ruszin, 1513 (+15) szlovák, 15 (+2) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

Nevezetességei

  • Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt gótikus, római katolikus templomát a 13. század első felében építették. Szentélyében 14. századi festmények vannak.
  • Evangélikus temploma 1806-ban épült klasszicista stílusban.

További információk

Jegyzetek