Rimaszombattól 38 km-re délre, Fülektől 20 km-re délkeletre, a Cseres-hegység déli részén fekszik.
Története
A régészeti leletek szerint területén a késői bronzkorban a pilinyi kultúra települése állt.
A falu valószínűleg a 12. században keletkezett, 1455-ben Obasth néven említik először. Kezdetben a gömöri, majd az ajnácskői váruradalom része volt. 1554 és 1594 között a török hódoltsági területhez tartozott, ezután Somoskő várának tartozéka lett. Később több nemesi család birtokolta. 1828-ban 45 házában 426 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint „BÁST. Magyar falu Nógrád Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, fekszik Egyházas Bástnak szomszédságában, mellynek filiája Gömör Vármegyének szélén, Fülektöl egy mértföldnyire. Határja jó termékenységű, vagyonnyai középszerűek, második Osztálybéli”.[2]
Fényes Elek szerint „Ó- és Egyházas-Bást, magyar falu, Gömör vgyében, a Medves hegynél, u. p. Rimaszombathoz délre 3 óra, 600 kath., 20 ref. lak., paroch. templommal. Többen birják”.[3]
Határában található a Pogányvár-hegy bazaltszikláival, ami természetvédelmi terület. A hegy fennsíkjának peremén 44 barlang található. A Labirintus-barlang régészeti lelőhely.
