A GDP (PPP) a vásárlóerő-paritáson (PPP) alapuló bruttó hazai terméket (GDP) jelenti. Ez a cikk az országok listáját tartalmazza a becsült GDP (PPP) szerint. Ezt az értéket a pénzügyi és statisztikai intézmények piaci vagy kormányzati hivatalos árfolyamok alapján számítják ki. Az ezen az oldalon megadott adatok a nemzetközi dolláron alapulnak , amely a közgazdászok által használt szabványos mértékegység. Egyes régiók, amelyeket nem tekintenek külön országnak, mint például Hongkong, szintén megjelennek a listán, ha külön joghatósági területeknek vagy gazdasági területeknek minősülnek.
Ez a szócikk vagy szakasz nem megfelelő, vagy rosszul értelmezett forrásokat tartalmazhat, amelyek nem támasztják alá a szöveget. Segíts a cikk fejlesztésében a források ellenőrzésével. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, vagy az már nem érvényes, távolítsd el ezt a sablont!
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A GDP érték magában foglalja az összes árut és szolgáltatást, amit az adott nemzet az adott évben határai között előállított. A GDPdollárbeli értéke a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján – tehát nem a hivatalos valutaárfolyam segítségével – került kiszámításra. Néhány hagyományosan nem önálló országnak tekintett régió, mint például az Európai Unió, vagy Hong Kong szintén feltüntetésre került a táblázatban, amennyiben törvényileg elkülönülő gazdasági egységet képeznek.
A vásárlóerő-paritás alapján tett összehasonlítás hasznosabb eredményre vezet a nominális GDP alapján tettnél a nemzeti belső piac felmérésekor, mivel a PPP alapú számítás kalkulál a helyben előállított áruk, szolgáltatások árával és az ország inflációjával, nem pedig a nemzetközi piacon kialakuló árakkal számol, melyek eltorzíthatják az egy főre eső tőkekülönbségeket.[7] Nem alkalmazható azonban hatásosan az országok közötti pénzügyi tranzakciók nyomonkövetésére és azonos áruk különböző országokban való minőségének összehasonlítására.[8] A PPP metódusát gyakran alkalmazzák a világszintű szegénységi küszöb megállapítására, az ENSZ pedig az úgynevezett Emberi fejlettségi index (Human Development Index, HDI) kiszámítására használja.[7]
_by_country.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
,_Flag_of_Syria_(1980%E2%80%932024).svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
