PROFILPELAJAR.COM

<<	Október					>>
H	K	Sze	Cs	P	Szo	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31

2024

Október 6. az év 279. (szökőévben 280.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 86 nap van hátra.

Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.

Események

i. e. 105 – A Római Köztársaság csapatai katasztrofális vereséget szenvednek a kimberektől az arausiói csatában.
891 – Formózusz pápa megválasztása.
1205 – III. Ince pápa János kalocsai érseket áthelyezi az esztergomi érseki székbe.
1395 – Zsigmond király kérésére IX. Bonifác pápa kiadja az Óbudai Egyetem alapítólevelét.^[1]
1437 – Az apáti csatában újabb vereséget szenvedett nemesek és Budai Nagy Antal győzelmes felkelői megkötik a második kolozsmonostori egyezséget.
1593 – Szinán török nagyvezír elfoglalja Veszprémet.
1602 – Rudolf német-római császár, magyar király hadereje Hermann von Russwurm tábornagy parancsnoksága alatt elfoglalja Pestet és ostrom alá veszi Buda várát. Az ostrom sikertelen, a császári sereg november 14-én elvonul.^[2]
1631 – VIII. Orbán pápa megerősíti székében Dávid Pál veszprémi püspököt.^[3]
1636 – A nagyszalontai csata: I. Rákóczi György leveri a budai pasa seregét, amely őt akarja megbuktatni.
1666 – A Wesselényi-összeesküvés kezdete.
1788 – Varsóban megnyitják a nagy szejm ülését, ami 1791-ben megalkotja Európa első írott (kartális) alkotmányát, a Május 3-i Alkotmányt.
1844 – A Perczel fivérek kezdeményezésére Tolnában megalakul a Védegylet.
1848 – Bécsben forradalom tör ki. Latour császári hadügyminisztert meggyilkolják, a császári udvar Olmützbe menekül.
1849 – A pesti Újépület udvarán kivégzik gróf Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét.
1849 – Aradon kivégzik a szabadságharc 12 honvéd tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat.
1867 – A kormány betiltja a honvédegyletek e napra tervezett országos gyűlését.
1872 – A rendőrség betiltja az Általános Munkásegylet közgyűlését.
1878 – Haeffner Ernő, Győr főszámvevője kezdeményezte az aradi vértanúk kivégzésének helyén felállítandó emlékmű megépítését, valamint október 6. nemzeti gyásznappá nyilvánítását.
1883 – Istóczy Győző kezdeményezésére megalakul az Országos Antiszemita Párt.
1889 – Párizsban megnyílik a Moulin Rouge táncos revüszínház („cabaret”).
1889 – Thomas Alva Edison bemutatja első mozgóképét.
1908 – Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).
1912 – Országszerte szocialista tömeggyűléseket tartanak a Balkán-háború ellen.
1926 – Felavatják Budapesten a Pogány Móric tervezte Batthyány-örökmécsest.
1928 – Csang Kaj-sek lesz a Kínai Köztársaság elnöke.
1934
- Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.^[4]
- Katalónia kikiáltja részleges függetlenségét a Spanyol Szövetségi Köztársaságon belül. (Ez azonban mindössze tíz órán keresztül volt életképes. A katalán vezetőket letartóztatták és bebörtönözték, minden fontosabb tisztségviselői posztra a köztársasági kormány megbízható személyeket nevezett ki.)^[5]
1937 – Megalakul Budapesten a Gömbös Gyula Társaság.
1938 – Zsolnán, az Andrej Hlinka vezette Szlovák Néppárt (HSL’S) által irányított tanácskozáson a HSL’S és a főbb szlovákiai politikai pártok képviselői megállapodnak az autonóm szlovák kormány létrehozásában; majd a zsolnai tanácskozást követően létrejön az autonóm Szlovákia, ahol a hatalom tényleges birtokosa a Szlovák Néppárt.
1941 – Ifjúmunkások németellenes és antifasiszta tüntetése a Batthyány-örökmécsesnél.
1944 – A 2. Ukrán Front csapatai hadműveletet indítanak Észak-Erdély és a Tiszántúl elfoglalására. Arad térségében megsemmisítik a 3. magyar hadsereget.
1944 – Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet híd budai hídfőjénél).
1951 – A Szabad Európa Rádió megkezdi rendszeres magyar nyelvű adását.
1951 – Sztálin elismeri, hogy a Szovjetunió atombomba-kísérletet hajtott végre.
1955 – Görögországban Konsztantinosz Karamanlisz alakít kormányt.^[6]
1956 – Ünnepélyesen újratemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.
1960 – Bemutatják a Spartacus című filmet, ami 4 Oscar-díjat kap.
1966 – Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják az LSD-t.
1976 – Kínában letartóztatják a Négyek bandáját.
1979 – II. János Pál pápa – első pápaként – látogatást tesz a washingtoni Fehér Házban.
1989 – Budapesten összeül az MSZMP XIV. – egyben utolsó – kongresszusa.
1990 – Elindul Cape Canaveralről a Discovery űrrepülőgép, rakterében az Ulysses napszondával.
1997 – Megindul a földfelszíni műsorszórása (vagy földfelszíni sugárzása Magyarország eddigi két legnagyobb kereskedelmi televíziójának, az RTL Klub-nak és a TV2-nek.
2000 – Lemond Slobodan Milošević, a Szerb Köztársaság elnöke.
2007 – Négyszemközti beszélgetést folytat Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő Bill Clintonnal a Parlamentben.
2008 – Monorierdőnél két vonat összeütközött. A vasúti balesetben négyen életüket vesztették.

Sportesemények

Formula–1

1963 – amerikai nagydíj, Watkins Glen – Győztes: Graham Hill (BRM)
1968 – amerikai nagydíj, Watkins Glen – Győztes: Jackie Stewart (Matra Ford)
1974 – amerikai nagydíj, Watkins Glen – Győztes: Carlos Reutemann (Brabham Ford)
1985 – európai nagydíj, Brands Hatch – Győztes: Nigel Mansell (Williams Honda Turbo)
2013 – koreai nagydíj – Győztes: Sebastian Vettel (Red Bull-Renault)

Születések

1289 – Vencel magyar király, III. Vencel néven cseh és lengyel király († 1306)
1459 – Martin Behaim bajor térképész, csillagász, az első földgömb alkotója († 1507)
1552 – Matteo Ricci itáliai jezsuita szerzetes, matematikus, Kína-utazó († 1610)
1732 – Nevil Maskelyne angol csillagász († 1811)
1795 – Lahner György honvéd tábornok, aradi vértanú (kivégezték † 1849. október 6-án, 54. születésnapján.)
1797 – Joseph Othmar von Rauscher osztrák lovag, bíbornok és bécsi hercegérsek († 1875)
1813 – Wagner János magyar műépítész († 1904)
1824 – Dobsa Lajos színész, drámaíró († 1902)
1825 – Bartay Ede zeneszerző és zongorapedagógus († 1901)
1831 – Richard Dedekind német matematikus († 1916)
1863 – Ivánfi Jenő színész, rendező, műfordító († 1922)
1873 – Rózsahegyi Kálmán magyar színész, színésztanár, érdemes művész († 1961)
1887 – Le Corbusier (er. Charles-Edouard Jeanneret) svájci származású francia műépítész († 1965)
1889 – Bálint Jenő (Berger Jenő) művészeti szakíró, kritikus († 1945)
1891 – Kalocsay Kálmán orvos, egyetemi tanár, eszperantó író, nyelvész. († 1976)
1892 – Rónai Sándor politikus, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az Országgyűlés elnöke († 1965)
1894 – Huszovszky Lajos magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († ?)
1899 – Engel Iván magyar zongoraművész († 1985)
1905
- Fjodor Fjodorovics Saljapin (Фёдор Фёдорович Шаляпин) orosz színész, filmszínész, Fjodor Ivanovics Saljapin fia (A rózsa neve) († 1992)
- Orosz Mihály magyar középiskolai tanár, országgyűlési képviselő († 2001)
1906 – Janet Gaynor, az első színésznő, aki megkapta a legjobb női főszereplő Oscar-díjat, mellyel három filmben nyújtott alakításáért tüntették ki 1928-ban, ez egyedülálló a Filmakadémia történetében. († 1984)
1910 – Bencsik István magyar középiskolai és egyetemi tanár, politikus († 1998)
1911 – Rácz György magyar rendező, író, dramaturg, műfordító, érdemes művész († 1994)
1914 – Nagy István Jászai Mari-díjas magyar színész († 2002)
1914 – Thor Heyerdahl norvég tengerbiológus, antropológus, felfedező († 2002)
1916 – Grandpierre K. Endre író, költő, történész, magyarságkutató († 2003)
1918 – André Pilette belga autóversenyző († 1993)
1918 – Max De Terra svájci autóversenyző († 1982)
1918 – Sugár László magyar színész, rendező, színházigazgató († 1992)
1928 – Csordás György Európa-bajnok magyar úszó († 2000)
1929 – Bruno Cremer francia színész (1991–2005-ig „Maigret felügyelő”) († 2010)
1930 – Hafez al Asszad szíriai elnök († 2000)
1931 – Ökrös Zsuzsa magyar ruhatervező, divattervező és mintatervező († 2005)
1931 – Riccardo Giacconi olasz származású Nobel-díj-as asztrofizikus († 2018)
1941 – John Nicholson új-zélandi autóversenyző († 2017)
1944 – José Carlos Pace brazil autóversenyző († 1977)
1949 – Bobby Farrell táncos, énekes a Boney M. együttes tagja († 2010)
1949 – Thomas McClary amerikai gitáros, a Commodores együttes tagja
1951 – Adonyi Nagy Mária romániai magyar költő, újságíró, műfordító († 2015)
1951 – Kevin Cronin amerikai énekes, az REO Speedwagon együttes frontembere
1951 – Manfred Winkelhock német autóversenyző († 1985)
1954 – Engler Péter magyar geodéta és építőmérnök
1956 – Salamon András Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr
1960 – Yves Leterme flamand miniszterelnök
1967 – Boros Péter (Pöpi) magyar dobos (Zorall)
1967 – Ambrus Gábor újságíró, a Magyar Sportújságírók Szövetségének főtitkára
1973 – Szekeres Adrien magyar énekesnő
1975 – Steinmetz Barnabás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
1978 – Denis Petukhov orosz származású amerikai műkorcsolyázó
1985 – Dorosz Dávid magyar jogász, politikus
1995 – Nikas Dániel szinkronszínész
2002 – Jonathan Kuminga kongói kosárlabdázó

Halálozások

0404 – Aelia Eudoxia bizánci császárné
1101 – Karthauzi Szent Brúnó katolikus áldozópap, a karthauzi rend alapítója (* 1030 körül)
1651 – Heinrich Albert német barokk zeneszerző, dalköltő, orgonaművész (* 1604)
1781 – Zimmermann Antal zeneszerző (* 1741)
1825 – Bernard Germain de Lacépède francia természettudós, politikus (* 1756)
1848 – Theodor Baillet von Latour osztrák császári hadügyminiszter (* 1780)

1849
- Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke (* 1807)
- Az aradi vértanúk:
  - Aulich Lajos honvéd tábornok, magyar hadügyminiszter (* 1793)
  - Damjanich János honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1804)
  - Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1802)
  - Kiss Ernő honvéd altábornagy (* 1799)
  - Knezich (Knezić) Károly honvéd altábornagy, hadtestparancsnok (* 1808)
  - Lahner György honvéd tábornok, hadfelszerelési főfelügyelő (* 1795)
  - Lázár Vilmos honvéd ezredes, hadtestparancsnok (* 1817)
  - Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (* 1819)
  - Nagysándor József honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1803)
  - Poeltenberg Ernő honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1808)
  - Schweidel József honvéd tábornok, Pest várospancsnoka (* 1796)
  - Török Ignác honvéd tábornok, erődparancsnok (* 1795)
  - Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok, hadtestparancsnok (* 1803)
1874 – Aszalay József térképész, író (* 1798)
1912 – Auguste Beernaert Nobel-békedíjas belga-flamand politikus, 1884–1894 között Belgium miniszterelnöke (* 1829)
1925 – Zsilinszky Mihály tanár, történész, az MTA tagja (* 1838)
1936 – Gömbös Gyula katonatiszt, politikus, 1932–1936 magyar miniszterelnök (* 1886)
1937 – Borostyánkői (Baldauf) Mátyás, vendéglős, a budapesti Mátyás-pince alapítója (* 1873)
1941 – Kabos Gyula magyar színész, komikus (* 1887)
1947 – Finta Zoltán romániai költő (* 1893)
1948 – Bíró Mihály magyar természetfestő, grafikus, szobrász (* 1886)
1948 – Wagner János zoológus (* 1906)
1951 – Otto Fritz Meyerhof Nobel-díjas német származású amerikai biokémkus (* 1884)
1956 – Barta Ernő festő, grafikus (* 1878)
1957 – André Loens francia autóversenyző (* 1920)
1962 – Zajky Zoltán fotóművész (* 1891)
1962 – Tod Browning amerikai filmrendező (* 1880)
1963 – Zimmermann Ágoston Kossuth-díjas anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1875)
1973 – Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1918)
1973 – François Cevert (Albert François Goldenberg) francia autóversenyző (* 1944)
1974 – Helmuth Koinigg osztrák autóversenyző (* 1948)
1977 – Bárány Nándor Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1899)
1977 – Kormos István költő, műfordító, szerkesztő (* 1923)
1980 – Barnabás Kálmán geológus (* 1910)
1981 – Anvar Szadat egyiptomi elnök, merényletben (* 1918)
1989 – Bette Davis kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő (* 1908)
1989 – Jaromír Korčák cseh geográfus, demográfus és statisztikus (* 1895)
1995 – Mándy Iván Kossuth-díjas magyar író (* 1918)
1997 – Hanák Péter Széchenyi-díjas történész, az MTA tagja (* 1921)
2000 – Richard Farnsworth amerikai színész (* 1920)
2015 – Göncz Árpád író, műfordító, köztársasági elnök (* 1922)
2017 – Nepp József Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, forgatókönyvíró (* 1934)
2018 – Montserrat Caballé katalán opera-énekesnő, világhírű szoprán (* 1933)
2020 – Eddie Van Halen amerikai gitáros, billentyűs, producer (* 1955)
2021 – Csomafáy Ferenc erdélyi magyar fényképész, újságíró (* 1936)
2023 – Olgyai Magda magyar színésznő, az egri Gárdonyi Géza Színház örökös tagja (* 1926)

Nemzeti ünnepek, gyásznapok, emléknapok, világnapok

Az aradi vértanúk emléknapja, a magyar kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá Magyarországon és a magyarok által lakott területeken.^[7]
Egyiptom: A fegyveres erők napja.
Amerikai Egyesült Államok: német-amerikai nap

Kapcsolódó szócikkek

Október 6. utca

Jegyzetek

↑ http://www.kfki.hu/(html3)/chemonet/hun/olvaso/histchem/legenda/egyetem/felso1.html^{[halott link]}
↑ Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület-DEFENSORES TRADITIONUM DE GABRIEL BETHLEN. [2006. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 15.)
↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 532. p.
↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.
↑ Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 59. oldal, ISSN 0865-6347
↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963-547-849-6, 280. oldal
↑ Az aradi vértanúk emléknapja - nemzeti gyásznap, oktober6.kormany.hu