A Bundesliga a német labdarúgó-bajnokság első osztálya, amelyben az 1992/1993-as idény óta 18 csapat vesz részt. A Bundesliga elnevezést az osztrák labdarúgó-bajnokságra is használják, valamint a két országban számos sportágban a legmagasabb versenyszintet jelenti.
Németországban szokatlan módon sokáig nem alakult ki országos bajnoki rendszer (mint ahogy ez a legtöbb országban megtörtént). A Bundesligát csak 1963-ban hozták létre. A bajnokságot a Német labdarúgó-szövetség (németül: Deutscher Fußball-Bund, DFB) alapította, ám jelenleg a Német Labdarúgó-liga (németül: Deutsche Fußball Liga, DFL) működteti.
Története
Alapító tagok
A válogatott veresége 1962-es labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében Jugoszlávia ellen (0–1) vezetett odáig (többek között), hogy létrehozzanak egy egységes, országos nemzeti bajnokságot. Hermann Gösmann, a DFB újonnan megválasztott elnöke 1962. július 28-án hozta létre a Bundesligát Dortmundban, melynek első kiírása az 1963–1964-es szezonban volt.[1][2] Az újonnan létrehozott professzionális német bajnokságot a hosszú ideje működő, 1888-ban alapított angol bajnokságról mintázták.
Akkoriban öt Oberliga volt (melyek az első osztálynak feleltek meg), amiket az NSZK földrajzi szempontból történő felosztása szerint alakítottak ki. Ezek szerint Északi- (Oberliga Nord), Déli- (Oberliga Süd), Nyugati- (Oberliga West), Délnyugati- (Oberliga Südwest) és Berlini (Stadtliga Berlin) Oberligát különböztettek meg. A szovjet megszállás alatt álló NDK saját bajnoki rendszerrel rendelkezett. Negyvenhat klub jelezte a részvételi szándékát az új ligában. Tizenhat csapatot választottak ki a pályán elért sikereik alapján, gazdasági ismérveket figyelembe véve és az figyelve, hogy mindegyik Oberliga képviseltesse magát. Fontos kritérium volt továbbá az is, hogy minden városból csak egy csapat indulhatott (ennek esett áldozatul többek között a Bayern München is).
Az alábbi tizenhat csapat a Bundesliga alapító tagja:
Az első Bundesliga-mérkőzést 1963. augusztus 24-én játszották le. Az első bajnok az előzetesen esélyesnek tartott 1. FC Köln lett (45 ponttal), míg mögötte a Meidericher SV és az Eintracht Frankfurt végzett (egyaránt 39 ponttal).
A csapatok rangsorolásának szabályai
A bajnok személye kizárólag a Bundesligában lejátszott mérkőzések alapján dől el. Minden csapat megmérkőzik az összes többi klubbal hazai pályán és idegenben is. Eredetileg a győzelemért kettő, a döntetlenért egy, míg a vereségért nulla pont járt. Az 1995–1996-os szezon óta a győzelemért három pontot adnak, a döntetlen és a vereség pontozása nem változott. A bajnokság végére a legtöbb pontot gyűjtő egyesület nyeri meg a német bajnoki címet.
Jelenleg az első négy helyezett csapat kvalifikálja magát automatikusan az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe. Az ötödik és hatodik helyezett az UEFA Európa-liga csoportkörében, míg a hetedik helyezett a második selejtezőkörben indulhat.
A tabella utolsó két helyén végző csapat kiesik a másodosztályba, amíg a másodosztály első két helyezettje feljut az élvonalba. A tizenhatodik helyen végző klub a másodosztály bronzérmesével játszik oda-visszavágós osztályozót. A párharc győztese a következő idényben az élvonalban indulhat, míg a vesztes a másodosztályban.
Az azonos pontszámmal rendelkező csapatokat az alábbi szabályok szerint rangsorolják:
A bajnokságban lejátszott összes mérkőzés gólkülönbsége.
A bajnokságban lejátszott összes mérkőzésen szerzett több gól.
Az egymás elleni eredmények (egymás ellen szerzett összes pont).
Az egymás elleni eredmények gólkülönbsége.
Az egymás ellen szerzett több idegenbeli gól.
A bajnokságban lejátszott összes mérkőzésen szerzett több idegenbeli gól.
Ha két csapat a fenti ragsorolás alapján is azonos mutatókkal rendelkezik, akkor egy semleges pályán megrendezett mérkőzésen döntik el a helyezéseket. A Bundesliga történetében erre azonban még nem került sor.
A csapatok játékoskeretét illetően a mérkőzésre jelölt keretben nem lehet ötnél több EU-n kívüli játékos. Hét cserejátékost lehet jelölni a keretbe, melyek közül három szerepelhet a találkozón.
1981/82–1990/91: 2 automatikus kieső, valamint a 16. helyezett oda-visszavágós osztályozót játszott a másodosztály harmadik helyezettjével az élvonalbeli indulás jogáért
1991/92: 4
1992/93–2007/08: 3
2008/09-től: 2 automatikus kieső, valamint a 16. helyezett oda-visszavágós osztályozót játszik a másodosztály harmadik helyezettjével az élvonalbeli indulás jogáért
1955-1992 közt a BEK-ben csak a bajnok és a BEK német címvédője indulhatott, ha a két csapat nem volt egyező. Erre csupán két példa volt, hogy egyszerre két német csapat is szerepelt: 1975/76 és 1976/77.
1999–2012: az első két helyezett automatikusan bejutott a csoportkörbe (a csoportkör a 2003–2004-es kiírástól kezdődött). A DFBUEFA-együtthatójától függően egy vagy két klub (többnyire egy) a harmadik selejtezőkörben indulhatott, amely továbbjutása esetén bejutott a csoportkörbe.
2012-jelenleg: az első három helyezett egyenesen bejut a csoportkörbe, és a negyedik a harmadik selejtezőkörben indulhat.
Az 1999–2000-es szezontól kezdődően a DFB-Pokal (német kupa) győztese automatikusan kvalifikálta magát. A DFB UEFA-együtthatójától függően nullától további három résztvevőig terjedt az indulók száma. Az UEFA Fair Play táblázata alapján a 2005–2006-os idényben a DFB egy ráadás helyet kapott az UEFA-kupában, amelyet az 1. FSV Mainz 05 nyert el a Bundesliga legsportszerűbb csapata jogcímen.
2012-jelenleg: az 5. és 6. automatikusan a csoportkörbe jut, a kupagyőztes/második vagy ha kvalifikálták már magukat valamely UEFA-tornára, akkor a bajnokság soron következő csapata (a hetedik) indulhat a selejtezőn. Ha a bajnokság negyedik helyezettje kiesik az UEFA-bajnokok ligája harmadik selejtezőkörében, akkor az Európa-liga csoportkörében folytatja tovább nemzetközi szinten való szereplését.
Összesen 43 csapat nyert már német bajnoki címet. A Bayern München 30 alkalommal lett bajnok, ezzel ő a csúcstartó, „Rekordbajnok” . Az őket követő legtöbb bajnokságot a Dynamo Berlin (10; mely címeket a kelet-német bajnokságban szerezték) és az 1. FC Nürnberg (9) nyerte.
2004-ben kiosztották a „Verdiente Meistervereine” (hozzávetőleges jelentése: „nagyszerű bajnok klubok”) titulust az olasz Juventus gyakorlatát követve, ami szerint a bajnoki cím vagy egyéb trófea többszöri elnyerése után egy aranycsillagot visel a mezén és a címerében. Ezt minden országban eltérő módon használják, Németországban az a gyakorlat, hogy három bajnoki cím után egy, öt bajnoki cím után kettő, tíz bajnoki cím után három, húsz bajnoki cím után négy csillagot viselnek. 2005 novemberében a DFB hozzájárult ahhoz, hogy az összes korábbi német bajnok viselhessen egy csillagot, beleértve az összes férfi bajnokot 1903 óta, és az összes női bajnokot 1974 óta, valamint az összes keletnémet bajnokot is.
↑„How everything got started”, Bundesliga.de, 2006. augusztus 16.. [2007. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. január 16.)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
