Lišane Ostrovičke
Lišane Ostrovičke falu és község Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Dobropoljci és Ostrovica települések tartoznak hozzá. FekvéseZárától légvonalban 45, közúton 55 km-re délkeletre, Šibeniktől légvonalban 29, közúton 43 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotari tájegység keleti szélén, a Benkovac-Skradin főút és a Zára-Knin vasútvonal mentén fekszik. TörténeteTerülete a középkorban az először 1198-ban említett Osztrovica várának uradalmához tartozott. Osztrovica a Bribiri grófok egyik vára volt, amelyet 1347-ben I. Lajos magyar király Zrin várával cserélt el.[2] Osztrovica ezután királyi vár volt, a Bribiri grófok pedig új birtokuk neve után felvették a Zrínyi nevet és a későbbiekben a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb családja lettek. A várat Klissza után a legerősebb várként tartották számon Dalmáciában. Jelentősége különösen azután nőtt meg, hogy 1522-ben Knin elesett. 1523-ban Osztrovicát is ostrom alá vette a török. A várat Karlovics János horvát bán védte, míg az ostromlók vezére Gázi Huszrev boszniai szandzsákbég volt. Eleste után egészen Vránáig nem maradt komolyabb erősség a török megállítására. A vár a 17. században a velencei-török háborúkban teljesen megsemmisült. Ezt követően nőtt meg Lišane Ostrovičke jelentősége, mely fokozatosan fontosabb településsé vált, mint a tőle délkeletre fekvő Ostrovica, majd 1735-től önálló plébánia székhelye is lett. Lišane, Vukšić, Bulić, Prović és Ostrovica települések tartoztak hozzá.[3] A falu 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 326, 1910-ben 687 lakosa volt. 1904-ben a plébánia közelében építették fel azt a házat, amelyben 1953-ig a falu iskolája működött. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd a német megszállás után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. A falut a szerbek szeptember 28-ig teljesen lerombolták, horvát lakossága Šibenikbe menekült, ahol legnagyobb részüket a Solaris üdülőfaluban szállásolták el. A faluban csupán 15, többnyire idős személy maradt, akiket a szerbek kivégeztek. Rajtuk kívül még 12 helyi lakos lett a délszláv háború harcainak áldozata.[4] 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Ezután a helyiek nagyrészt visszatértek és mindent újjáépítettek. A falunak 2011-ben 583 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Lakosság
Nevezetességei
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkekInformation related to Lišane Ostrovičke |