PROFILPELAJAR.COM

	Neviđane
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zára
Község	Pašman
Jogállás	falu
Irányítószám	23 264
Körzethívószám	(+385) 023
	Népesség
Teljes népesség	353 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	5 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 59′, k. h. 15° 20′43.983333°N 15.333333°EKoordináták: é. sz. 43° 59′, k. h. 15° 20′43.983333°N 15.333333°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Neviđane (olaszul: Neviane) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Pašmanhoz tartozik.

Fekvése

Zárától légvonalban 18 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 5 km-re északnyugatra, Pašman szigetének középső részén fekszik. A település régi magja a tengertől mintegy háromszáz méterre van.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. A Mirište nevű helyen, Neviđanetől 800 méterre, 3,5 méter mélyen római építmények maradványai vannak. Itt egy széles és viszonylag rövid kikötői móló található, mely a part mentén húzódik, 110 m széles és 90 m hosszú, és tört kövekből épült. Az egész területen római kerámiák töredékei szóródtak szét. Az ősi épületek maradványai eredeti helyzetükben maradtak meg a part mentén.^[2]

A települést 1067-ben említik először. Nevét akkori Szent Nevianénak szentelt kolostoráról kapta, amely a 17. században a kandiai háború során semmisült meg. A középkorban „Neviane, Neviani, Neviglane” alakban szerepel az írott forrásokban. Egy 1344-es okirat szerint a zárai Szent Krševan bencés kolostor birtoka volt. Területe a sziget többi részével együtt a 15. századtól a Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 265, 1910-ben 469 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 376 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, szőlő- és olajbogyó termesztéssel és halászattal, valamint újabban turizmussal foglalkoznak.

Lakosság

Lakosság változása^[3]^[4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
265	428	323	381	452	469	495	574	663	651	581	646	607	628	397	376

Nevezetességei

Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt plébániatemploma 1899-ben épült. Egyhajós épület sekrestyével. Építésének századik évfordulóján alapjaitól megújították. Ekkor szentelték fel új, kőből épített oltárát is, amelyen Jézus szobra látható. Kőből épített harangtornyát 1944-ben a németek felrobbantották. 1946-ban újjáépítették.
A Gyógyító Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 17. században épült fogadalomból egy pestisjárványt követően. Felszentelése 1640-ben történt. Két oltára van, a nagyobb oltár márványból, a kisebbik fából készült. Mindkettő Szűz Mária tiszteletére van szentelve. Homlokzata északra néz. Román stílusú harangtornya 1848-ban épült, benne egy harang található. A templom hosszúsága 13 és fél, szélessége 5 és fél méter. A 19. század végéig tető nélkül, romosan állt. 1983-ban megújították és Marijan Oblak érsek szentelte fel újra.
Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát 1018-ban kezdték építeni és 1029-ben fejezték be. Építtetői Prestancije zárai püspök és testvére Majo de Columna dalmát prokonzul voltak. Az adományhoz földek, szőlőskertek és olajfaültetvények is tartoztak. Az adományozásról egy 1067-ben kelt okirat szól, amelyben Stjepan zárai püspök megerősíti a templomot előbb említett birtokaiban. A templomot a 15. században bővítették, hosszúsága 13 és fél, szélessége 5 és fél méter. Főhomlokzata dél felé néz. Két oltára van, mindkettő kőből épült. A nagyobbik a falu védőszentje, a másik Szűz Mária és Páduai Szent Antal tiszteletére van szentelve. Harangtornyában két harang található 1692-es és 1705-ös öntési dátummal. A templom oromzatán négyszögletes gótikus dombormű áll a sárkányt legyőző Szent Mihály alakjával.
Neviđane tengerpartján található a "magazin" malom épülete.^[5] Amikor a 19. század elején felépítették ez volt az egyetlen épület a parton, mivel Neviđane falu a tengertől távol alakult ki. Az épületet 1830-ban a zárai Giuseppe Mellisa birtokában találjuk. A malomépület egyemeletes, nyeregtetős épület, mérete 16x7 méter. Kőből építették, és vakolták. A főbejárat a nyugati homlokzaton található, ahol két ajtó, valamint két ablak található. A homlokzat emeleti kő ablakpárkányokkal ellátott négy ablakkal van tagolva. Az épület földszintjén a 20. század elején egy szövetkezet működött, amely olajmalmot működtetett. Először emberi erővel hajtott kőpréssel, majd lovakkal működtették. Az 1930-as években motorhajtást szereltek fel. Az olajmalom 1991-ig működött.
A falutól 500 méterre nyugatra a Neviđanéról Dobropoljanára vezető régi út mellett egy a 9. és 11. század között épített kora román stílusú Szent Marina templom romjai találhatók. A templom 5,70-szer 7,50 méteres négyszögletes alaprajzú, belül félköríves apszissal. Ezen a helyen ókori cserépmaradványok is előkerültek, melyek egy itt korábban állt ókori épületre utalnak.
A falu közelében egy bencés kolostor romjai is találhatók.

Kultúra

A település hagyományos népszokása évszázadok óta a karácsonyi ének, mely egy fogadalmi ünnepi esemény. A helyi közösség minden évben a karácsonyi időszakban: karácsony este, szilveszterkor és a három királyok ünnepén egy nagy máglyát gyújt. Ennek során egy csoport férfi hagyományos énekeket énekel, és Isten áldását kéri, ahogy a helyiek mondják: „Békét és minden jót kérnek a világnak.”^[6]

További információk

Pašman község hivatalos oldala^{[halott link]} (horvátul)
Pašman turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
A Hrvatska enciklopedija szócikke (horvátul)

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Neviđane című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.