Veli Rat

Veli Rat
A veli rati világítótorony
A veli rati világítótorony
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségSali
Jogállásfalu
Irányítószám23 287
Körzethívószám(+385) 023
Népesség
Teljes népesség91 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 51′ 05″44.141670°N 14.851370°EKoordináták: é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 51′ 05″44.141670°N 14.851370°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Veli Rat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Veli Rat (olaszul: Punte Bianche) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.

Fekvése

Zárától légvonalban 30 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 34 km-re, közúton 42 km-re északnyugatra a Dugi-sziget északnyugati részén, a Čuna-öbölben, Verunić-csal szemben fekszik. A Čuna-öblöt egy keskeny csatorna köti össze a jóval nagyobb Pantera-öböllel. Veli Rat a sziget legnyugatibb települése. A falu alatti part fürdőzésre nem igazán alkalmas, nyugati végén vitorláskikötő található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a római korban is lakott volt. A mai települést 1327-ben említik először. Ekkor már állt Szent Antal tiszteletére szentelt temploma, melyet később átépítettek. A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 263, 1910-ben 337 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt sok fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokba és Ausztráliába is. A falunak 2011-ben 60 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak. A faluban posta, bolt, kemping, modern kikötő, utazási iroda működik, a bolt mellett pedig egy pizzéria is található.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
263 533 230 320 315 337 452 300 286 282 245 239 167 140 83 60

Nevezetességei

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a 14. század első felében épült, 1327-ben már állt. Később átépítették.
  • A település gyöngyszeme a tőle 3 km-re északnyugatra található Punta Bjanka világítótorony. A Punta Bjanka a legnagyobb világítótorony az Adrián, magassága 42 méter, hatósugara 22 tengeri mérföld, mintegy 40 km. Feltűnőségét még fokozza sárga festése, amelyet a szájhagyomány szerint százezer tojással színeztek sárgára. A világítótorony épületében kiadó szállások találhatók. A világítótorony két oldalán aprókavicsos, strandolásra alkalmas rövidebb szakaszokat találunk és büfé is található itt.
  • A világítótorony udvarán egy másik szakrális építmény, a Szent Miklós kápolna, amelyet a tengerészek védőszentjének tiszteletére szenteltek.A kápolnában fennmaradt egy 1869-ből származó római misekönyv. Ma főként romantikus esküvőket rendeznek benne.
  • A falutól délkeletre található a Sakarun-öböl, melynek homokos strandja az egyik legszebb és legkedveltebb az Adrián. Kavicsos és aprókavicsos strand található a Podgarba-öbölben is.

Híres emberek

Itt született 1919. december 8-án Marijan Oblak zárai érsek.

További információk

Jegyzetek