A budapesti28-as jelzésű villamos a Blaha Lujza tér (Népszínház utca) és az Izraelita temető között közlekedik. A viszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti. A villamosok napközben és hétvégén 10, csúcsidőben csak 15 percenként közlekednek, mert vonala részben azonos a 37-es és a 62-es villamosokkal – a 62-essel a Blaha Lujza tér és az Élessarok között, a 37-essel pedig az Élessaroktól a külső végállomásig.
1887-ben a Lindheim és Társa vállalkozás építési engedélyt szerzett a Rókus kórház, és az egy évvel korábban megnyitott kőbányai Új köztemető között gőzvontatású városi vasút építésére, a kórház mellé tervezett új halottasház és a temető összekötése érdekében.[1] A vonal közigazgatási bejárását 1891 márciusában,[1] műtanrendőri bejárását október 28-án tartották.[2] A Budapesti Városi Vasút (BVV)[3] 1891. október 31-én avatta fel a gőzvasutat, az első hónapban a Weitzer gyártól rendelt személyvagonok késése miatt a bécsi lóvasúttól bérelt hat személyvagon közlekedett rajta.[1] November 6-án megindult a forgalom az Őrháztól kiágazó Felső Vaspálya (ma Korponai) utcai szárnyvonalon is a Liget térre.[2] Belső végén, a Stáhly és a Flór (ma Márkus Emília)[4] utcák kereszteződésénél fordítókorong készült a mozdonyok megfordítására.[1] A temetőnél megépült a főváros első gyalogos-aluljárója, a végállomáson felvételi épület és víztorony is létesült.[1] A fővonalon a 45+20 szelvényig (Őrházig)[* 1] háromrészes, Haarmann-féle 44,16 kg/m-es, tovább a temetőig Vignol-rendszerű 23,6 kg/m-es síneket telepítettek.[6] A szárnyvonalra az 1887-ben avatott nagykörúti próbavillamos Haarmann-síneit telepítették, azonban ez sem keresztmetszetében, sem anyagminőségében nem felelt meg a gőzmozdonyok tengelyterhelésének, a síntörések miatt már 1892-ben lecserélték.[6] 1893 októberére villamosították a Rókus kórháztól Liget térig tartó szakaszt, az átalakítással ez vált a fővonallá, míg az Őrház – temető szakaszt szárnyvonallá minősítették át.[7] 1894. szeptember 30-án a temetőhöz vezető szakaszon is forgalomba álltak a villamosok, továbbá a szolnoki vasútvonalat átívelő felüljárón elkészült a második vágány is.[5] 1897 júniusában a kőbányai vonalrészek meghosszabbodtak, a temetői vonal az Izraelita temetőig, a fővonal a Kápolna térig.[5] 1897 őszéig – az Őrház áramátalakító bővítésével egyidejűleg – utolsóként a mai Kolozsvári utcai, és a Maglódi úti külső szakaszt is kétvágányúra építették át. 1897. október 31-én végleg megszüntették a gazdaságtalan gőzüzemet a vonalon, a gőzmozdonyokat a következő évben értékesítették.[5] A villamosítás után már a belváros felől is indult villamos a Baross utcán, a Baross kocsiszínen, és a Salgótarjáni utcán át a temetőhöz.[8] A viszonylatszámok 1910-es bevezetésekor a Rókus kórházat a Salgótarjáni úton át a kőbányai Kápolna térrel összekötő villamos a 26-os, míg a kórház és a temető közötti vonal a 28-as jelzést kapta.[1] Útvonala évtizedeken keresztül változatlan maradt,[9] üzemeltetője azonban 1918-ban a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV), majd 1923-ban a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT) lett.[10] 1944 októberétől a fővárosi villamosközlekedés december 25-ei leállásáig már csak a Rókus kórház – Orczy tér szakaszon üzemelt.[9]
1945. május 21-étől ismét közlekedett a Rókus kórház és az Új köztemető között, de a Kőbányai úton.[9] A Tomcsányi (ma Salgótarjáni) úti felüljáró helyreállítása után, 1945 októberétől újra a Salgótarjáni utcán át járt.[9] 1949. május 19-én megszűnt a Rókus kórház előtti végállomás, helyette a Népszínház utcában kialakított új fejvégállomásra érkeztek a villamosok.[11] A BSZKRT felbomlását követően, 1949 októberétől az új kezelő a Fővárosi Villamosvasút Községi Vállalat (FVKV), későbbi nevén Fővárosi Villamosvasút (FVV) lett.[10][12] 1950 áprilisában betétjáratot (28A) kapott a munkanapi csúcsidőszakokban, ami a Népszínház utca és a Részvényserfőzde közötti forgalmat sűrítette.[9][13] 1951. február 9-étől a 21-es villamos zsúfoltságának enyhítésére az itt közlekedő ikerkocsik egy részét két pótkocsis szerelvények váltották, amik az újból használatba vett Rókus kórház hurokvégállomáson fordultak vissza Kőbánya felé.[14] A végállomást csak hétfőtől szombatig, a csúcsidőszakokban érintették.[14] Az időszakos meghosszabbítás mindössze fél évig állt fent, októbertől ismét csak a Népszínház utcai fejvégállomásra érkeztek a villamosok.[9] 1954. december 30-án a betétjárat megszűnt,[15] legközelebb 1957. február 18-án indult újra a József körút és az Akna utca között.[16] 1958 februárjától a korábbi szolgálati járatok helyett a 28-as éjszaka is közlekedett.[17] Június 16-án a 28-as és a 37-es kőbányai útvonalát felcserélték, a Salgótarjáni utca – Kolozsvári utca helyett azóta a Kőbányai úton közlekedik.[18] Ugyanekkor a 28A-t az Orczy tér – Sörgyár szakaszra rövidítették,[18] azonban az évtized végére már korábbi végállomásai között közlekedett.[19] A betétjárat az 1970-es évek első felében szűnt meg.[* 2]
1958-ban kizárólag mindenszentek környékén közlekedő sűrítő járatot kapott T (1963-tól 28B)[9] jelzéssel, ami (először október 26-án) a Baross tér – Kőbányai út – Új köztemető útvonalon járt.[22][* 3] 1968-ban a villamosközlekedés irányítása a Budapesti Közlekedési Vállalathoz (BKV) került.[10] 1970 és 1975 között a temetői járat 28Y jelzéssel indult, 1976-ban már a kőbányai városközpont építése miatt ideiglenesen meghosszabbított 36-os közlekedett helyette.[9][24][25] 1977 elején az építkezések előrehaladtával a Zalka Máté (ma Liget) tér és a Pataky István (ma Szent László) tér közötti villamosforgalmat a mai Kőrösi Csoma sétányról a Kőrösi Csoma út ekkor még félkész új nyomvonalára helyezték át.[26][27][28] 1978. szeptember 30-án a 28-as és a 37-es külső végállomását felcserélték, ettől kezdve csak a Kozma utcáig közlekedett.[29] 1996. február 29-én megszűnt az éjszakai üzem a vonalon, helyette 28É jelzéssel autóbuszjárat indult, ami a Sibrik Miklós útra letérve feltárta a Harmat utcai lakótelepet is.[30]
2009-ben újból temetői sűrítő járatot kapott, ami a Mázsa tér és a Kozma utca között közlekedett 28A jelzéssel.[31] A 2010-es temetői időszakban a 28A már a Keleti pályaudvartól indult,[32] 2012-es újraindítása óta – többszöri megszakítással – 28B jelzéssel azóta is közlekedik. A BKV 2011-es paraméterkönyvének májusi bevezetésével a 28-as ismét végállomást cserélt a 37-essel, így útvonala az izraelita temetőig hosszabbodott[33][34] – a korábbi végállomásaként szolgáló Gránátos utcai hurokvágányt még 1995-ben üzemen kívül helyezték.[35] A 28-as a temető nyitvatartási idejében közlekedett, egyéb időszakokban a korábbi útvonalán újraindított 28A betétjárat pótolta.[33][34] 2011. október 12. és november 11. között a Salgótarjáni utcai vágányzár okán a 37-es és 37A villamosok egyes kora reggeli és esti indulásai helyett 28C jelzéssel ideiglenes járat közlekedett a Blaha Lujza tér – Kőbányai út 21. útvonalon.[36]
2013. november 4. és 2014. augusztus 31. között a Kőrösi Csoma Sándor úti villamospálya felújítása miatt a 28-as és a 28A összevontan, 28-as jelzéssel a Blaha Lujza tér és a Mázsa tér között megrövidítve közlekedett, forgalmukat a Maglódi úton ideiglenesen a 37-es villamos vette át.[33][37] A felújítás elkészültével a betétjáratok önálló jelzése megszűnt,[33][37] 2016. április 3-áig 28-asként közlekedtek, azóta ismét 28A-ként járnak.[33] 2020. október 17-étől a 28-as családra beosztott Tatra villamosokon engedélyezett a kerékpárszállítás.[38]
1983 februárjában a vonalon a Baross kocsiszín FVV CSM–4 (Bengáli) villamosait a Hungária kocsiszín Ganz csuklós villamosai váltották.[39] 1983. június 20-ától a Ferencváros kocsiszín adta a villamosokat, kétkocsis Ganz UV szerelvényekkel.[39] 1984 márciusától a Ferencváros és a Hungária kocsiszín is adott a vonalra kocsikat (Ganz CSMG és kétkocsis Ganz UV), május 20-ától azonban csak a Hungária kocsiszín CSMG villamosai közlekedtek.[39] 1984. augusztus 1-jén kerültek a vonalra a Baross kocsiszín kétkocsis ČKD Tatra T5C5 típusú csehszlovák villamosai,[39] melyeket 2007. augusztus 18-án Ganz CSMG-kre cseréltek, mert az itt közlekedő Tatra villamosok átkerültek az akkor ideiglenesen Budafokig meghosszabbított 56-os vonalra.[40] Az új viszonylaton álltak először forgalomba Budapesten a TW 6000 típusú, használtan beszerzett hannoveri villamosok.[40] 2008. február 2-ától hétvégenként a Ganz csuklósok helyett korszerűsített KCSV–7-es típusok közlekedtek a vonalon, majd április 7-én visszakerült a vonalra két ČKD Tatra T5C5 szerelvény is.[40] A nyári kiiktatásos menetrend idejére, július 1-jétől teljesen visszakerültek a vonalra a Tatra szerelvények, amiket a tanév beköszöntével Ganz csuklósok váltottak.[40] 2008. december 20-án a Szabadság híd átadásával jelentős Tatra villamos szabadult fel Budán, ezért ismét teljes típuscsere történt.[40] 2015. augusztus 1-jétől járműátcsoportosítások miatt a vonalra Ferencváros kocsiszín adott ki TW 6000-es villamosokat.[40]2016. január 1-jétől[forrás?] szintén villamoskocsik átcsoportosítása miatt több Tatra is visszakerült a vonalra. 2020. szeptember 12-étől[forrás?] a Tatra villamosok felújításának előrehaladtával, lecserélték a hagyományos T5C5-öket T5C5K villamosokra. Az M3-as metró belvárosi szakaszának felújítása idején a Tatra szerelvényekre a megnövekedett kocsiigény miatt az 1-es és 1M viszonylaton volt szükség, ezért hétköznap csak TW 6000-es villamosok közlekedtek.
Útvonala
Izraelita temető felé
Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) vá. – Népszínház utca – Teleki László tér – Fiumei út – Orczy tér – Kőbányai út – Liget tér – Kőrösi Csoma Sándor út – Élessarok – Dreher Antal út – Maglódi út – Sírkert út – Kozma utca – Izraelita temető vá.
Blaha Lujza tér (Népszínház utca) felé
Izraelita temető vá. – Kozma utca – Sírkert út – Maglódi út – Dreher Antal út – Élessarok – Kőrösi Csoma Sándor út – Liget tér – Kőbányai út – Orczy tér – Fiumei út – Teleki László tér – Népszínház utca – Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) vá.
Megállóhelyei
Az átszállási kapcsolatok között a Kozma utcáig közlekedő 28A betétjárat nincs feltüntetve!
28 (Blaha Lujza tér M (Népszínház utca) ◄► Izraelita temető)
↑A hivatkozott forrás a 45. szelvényt az Őrház elágazáshoz helyezi.[5]
↑1972 októberében még közlekedett,[20] a BKV 1975. évre szóló térképe azonban már nem tartalmazza (ennek adatait 1974-ben zárták le).[21]
↑Bár az 1958-as forrásban konkrétan nem szerepel, hogy a Kőbányai úton közlekedne, azonban az ottani megállóhelyeket (MÁV Gépgyár, Egészségház) sorolja fel mint ideiglenes megszüntetettek a vonalon.[22] Legelőször az 1962-es forgalmi rendben szerepel konkrétan a Kőbányai út.[23]
↑Legát–Nagy–Zsigmond 2010: Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. ISBN 9786155009150
.JPG)
.jpg)
