1889. július 30-án helyezték üzembe Budapest első normál (1435 mm) nyomtávú villamosvonalát a Stáció (Baross) utcában az Egyetemi tér és a Köztemető (Fiumei) út között. 1904. szeptember 12-én belső végállomását az Eskü térre helyezték át. 1906. július 9-én külső végállomása a Ferenc József laktanya lett. 1910-ben a viszonylatszámok bevezetésével a 24-es jelzést kapta. 1944. szeptember 30-án szűnt meg.
1951. április 30-án a csepeli gyorsvasút átadásához kapcsolodó forgalmi változások következtében indították el a 23-as felhagyott szakaszának pótlására a Keleti pályaudvar és a Boráros tériHÉV-végállomás között, a Fiumei út – Hámán Kató (ma Haller) utca – Soroksári út útvonalon.[2] 1952. május 30-ától a Festetics utcán át érkezett a Baross térre. Október 26-ától a Boráros tér helyett a Nagyvárad térre érkezett, illetve a Baross tér után a Bethlen Gábor utca – Szinyei Merse utca – Rudas László utca útvonalon a MÁV kórházig járt. 1953. március 29-én a Váci út és a Dráva utca kereszteződéséig hosszabbodott a Dózsa György úton keresztül. Szeptember 21-én a Kálvin tér–Orczy tér villamosszakasz felszámolása miatti forgalmi változások következtében a Közvágóhídig hosszabbodott.[3] 1954. október 31-én 24A jelzéssel temetői betétjárat közlekedett a Nagyvárad tér és a Váci út között. 1955. január 10-étől a 24A rendesen is közlekedett. május 16-án a 24-es és a 24A a Keleti pályaudvarig rövidült. A betétjárat jelzését 1957. május 9-én 27-esre változtatták. 1962. április 8-án az FVV a 24-es útvonalát az Állatkertig hosszabbította, azonban végállomása néhány napon belül visszakerült a Baross térre. 1965. május 3-án a vonalon bevezették a részleges kalauz nélküli közlekedést. 1967. július 30-ától a Baross tér átépítésének előkészületi munkálatai miatt a villamosok a Rákóczi út és a Mező Imre út kereszteződésében kialakított fejvégállomásra érkeztek.[4] 1968. június 6-án a Baross téri végállomását véglegesen a Festetics György utcába helyezték át.[5]
1991. január 7-én a Vajda Péter utca–Orczy út saroknál baleset történt az 1342-es pályaszámú villamossal. A villamos a villamosvezető hibájából kitérőbe haladt és felborult. (Később a villamost Miskolcra szállították és a B végét helyreállították, ezt követően 1993. május 21-én állt ismét forgalomba). A balesetben 4 ember halt meg.[6]
2020. május 23-án megkezdődött a pesti fonódó villamoshálózat kialakítása, emiatt a villamos november 6-áig rövidített útvonalon, csak a Keleti pályaudvar és a Haller utca / Soroksári út között közlekedett a Haller utcai deltavágány építése miatt.[7] A 3-as metró középső szakaszának felújítása alatt indult 2M (2023 óta 23-as) jelzésű villamos miatt a követési ideje 15-20 percesre ritkult.
Járművek
2015-ig a vonalon hétköznaponként Ganz CSMG-k, hétvégenként pedig ugyanezek közlekedtek vegyesüzemben a Ganz KCSV–7-esekkel. 2016. január 1-jétől TW 6000-es típusok is közlekenek a vonalon. Hétköznap ezek a kocsik vegyesen közlekednek a Ganz KCSV–7-es típussal (Ganz CSMG-ket már nem adnak ki a vonalra), hétvégén pedig csak hannoveri villamosokkal látják el a vonalat.[8] 2018-ban már csak hannoveri villamosok közlekedtek vonalon, de 2019-ben újra visszatértek a Ganz KCSV–7-es villamosok.[9] 2020-tól kizárólag hannoveri villamosok közlekednek a vonalon.[10]
A tervek szerint az újabb CAF Urbos 3 villamosok érkezésével, a típus ezen a járaton is megjelenhet.
Útvonala
Közvágóhíd felé
Keleti pályaudvar M vá. – Festetics György utca – Fiumei út – Teleki László tér – Fiumei út – Orczy tér – Orczy út – Nagyvárad tér – Haller utca – Soroksári út – Közvágóhíd H vá.
Keleti pályaudvar felé
Közvágóhíd H vá. – Soroksári út – Haller utca – Nagyvárad tér – Orczy út – Orczy tér – Fiumei út – Teleki László tér – Fiumei út – Festetics György utca – Keleti pályaudvar M vá.