A TW 6000 egy német gyártású kétirányú Stadtbahn valamint villamosjármű. Amikor 1965-ben Hannoverben elkezdődött a földalatti alagút építése, valamint a villamoshálózat átalakítása Stadtbahnra, szükségessé vált egy új járműtípus kifejlesztése és így született meg a TW 6000 típus.
A gyártást két gyár is végezte, a Düsseldorfer Waggonfabrik (Düwag), amelyet azóta beolvasztott a Siemens, valamint a Linke-Hofmann-Busch (LHB), ami ma az Alstomhoz tartozik.
A típus ismerős lehet Magyarországról is, hiszen Budapestre először 2001-ben érkezett használtan Hannoverből. Budapesti becenevei a Teve és a Banán (utóbbi a jármű alakja és a zöldről sárgára történt átfényezés miatt).
Története
Hannover városának a Stadtbahn kiépítése miatt szüksége volt új, multifunkcionális villamosok beszerzésére. Az 1970-es években két darab hattengelyes prototípust építettek Hannovernek, egyet az LHB (Tw 600) és egyet a DÜWAG (Tw 601). Ezek a prototípusok piros-fehér színűek voltak, 2,5 méter szélesek és csak 19,5 méter hosszúak. A két prototípus néhány pontban különbözött egymástól, hogy a szériajárműveknek a legjobbat tudják kiválasztani.
A sorozatgyártott kocsikat már nyolctengelyesnek építették és 28 méter hosszúnak, de a kissé eltúlzott szélességét lecsökkentették 2,4 méterre, valamint ezeknek a járműveket már TW 6000 típusjelzéssel látták el. A TW 6000 eseket 1974–1993 között gyártották, összesen 260 darabot (6001-6260-as pályaszámmal). Az első 100 járművet 1974 és 1978 között a düsseldorfiDÜWAG készítette Kiepe és AEG berendezéssel (ez a gyár ma a Siemens része). A későbbi szériát az alsó-szászországi Linke-Hofmann-Busch cég készítette. A járművet a „Stadtbahn” koncepciónak megfelelően alakították ki, azaz úgy tervezték a kocsikat, hogy zárt pályán és a hagyományos villamosforgalomban is alkalmazhatók legyenek.
Hannoverben a TW 6000 típus az összes Stadtbahnvonalon tud közlekedni, de napjainkban kizárólag az 5-ös, 9-es, 10-es és 17-es vonalakon járnak. A Stadtbahn mellett a villamoshálózaton is tudnak közlekedni, de ez nem rendszeres, leginkább a villamosvonalakon csak akkor található meg, ha valamilyen okból az egyirányú villamoskocsik közlekedése nem lehetséges.
2000-ben az ÜSTRA, a hannoveri közlekedési vállalat az Expo világkiállítás végeztével meg akart válni a feleslegessé váló Stadtbahn-kocsiktól az erre az alkalomra beszerzett TW 2000/2500 jelzésű új járművek rendelkezésre állása miatt. Az eladásra szánt kocsikat több város közlekedési vállalata megrendelte, többek között a BKV is.
Beszerzés a BKV számára
2000 nyarán a BKV egy nagyobb sorozatot akart beszerezni ezekből a villamosokból. Mivel Hannoverben továbbra is száznál több ilyen villamos üzemelt, biztosítottnak látszott az alkatrész-utánpótlás kérdése. Hosszas politikai viták után a Fővárosi Közgyűlés2001. február 22-én megszavazott erre a célra 7 milliárd forintot, ami 68 villamos megvételére volt elég.
Az első TW 6000-esek Budapesten
Az első járművek (6061-es és 6070-es pályaszámmal) 2001 tavaszán érkeztek meg a Budapesti Közlekedési Rt. Fehér úti főműhelyébe. Pár nappal később megkezdődött a villamosok 10 000 kilométeres próbafutása a 13-as villamos vonalán. A 68 meglévő villamos mellé további 8 kocsit rendeltek Hannoverből, így összesen 76 kocsit állítottak forgalomba Budapesten.
Újabb TW 6000-esek érkezése Budapestre
A Fővárosi Közgyűlés 2010 áprilisában ismét újabb villamosok beszerzéséről döntött. A BKV-nak juttatandó 10 milliárd forintból 3 milliárd forintot szántak erre villamosfelújítások helyett.
Az akkori tervek szerint ezzel teljes típuscsere mehetett volna végbe az 51-es és 24-es járaton, illetve újra csak ilyen szerelvények közlekedtek volna az 50-esen is.[1] Ekkor 16 villamos állt forgalomba (ezen kívül 4 villamos pótalkatrészbázisként érkezett), amiket Hágából szerzett be a BKV 2010–2011 között. Ezek az 51-es és az 50-es villamosok vonalán járnak.[2] 2011-ben újabb 10 db TW 6000-es került beszerzésre, szintén Hágából. Ezeknek a villamosoknak a felújítása megkezdődött a VJSZ Kft. Fehér úti telepén, így 102-re nőtt az állományban lévő TW 6000-es villamosok száma. Felújításuk után az 1500-as pályaszám helyett az 1600-as pályaszám csoportba kerültek (1600–1609), mert az eddig beszerzett típustól minimális szinten eltérnek (pl.: a tetőn lévő fékellenállások máshol vannak). 2015–16-ban újabb 10 villamos érkezett, amelyek az 1610–1619 pályaszámokon álltak forgalomba. A budapesti TW-flotta így 113 darabra bővült. 2018-ban újabb 9 villamos érkezett, ezekből eddig 5 állt forgalomba (1620-1624 pályaszámokon), 2019-ben azonban hét jármű selejtezésre került. Az eredetileg 118 tagú flottából a BKV 2024-től 60 darabot tervez hosszú távon üzemeltetni.
A villamos motorkocsik csatolt üzemre is alkalmasak, de Budapesten csak „szóló”-ban közlekednek. (Szükségmenetben előfordulnak csatolt szerelvények, ezek azonban utasokat nem szállítanak, míg Hannoverben hármas csatolt szerelvények is közlekedtek.)
A villamosok magas padlósak. Eredetileg magas peronos állomásokhoz lettek kialakítva, ezért nehézkesebb rájuk a felszállás a járdaszintről. A peronok kiépítése Budapesten nem várható, mert
ezek kiépítése költségesebb és több hely kell egy ilyen megállónak,
a peronokat más BKV-villamos nem képes kihasználni, valamint
a peronok mellett a TW 6000-esnél szélesebb járművek csak lassú menetben közlekedhetnének (pl. Tatra), illetve nem férnének el (pl. hóseprők).
Többször felmerült, hogy a TW 6000-esek HÉV vonalakon közlekedhetnének. Ezzel a lehetőséggel 2024 őszén a BKV is elkezdett foglalkozni.[3] Ekkor a következő problémákat kellene megoldani:
A peronokat át kellene építeni, hogy ne legyenek mindkét oldalt 14 centiméteres távolságok.
Más feszültséget használ a HÉV, mint a villamos, ezért vagy a járműveken, vagy az áramellátáson kell módosítani.
A villamos sínfékrendszere bezavarhat a HÉV sínébe épített elektronikába.
Mivel a villamosok 40-50 évesek, HÉV-ként való használatukkal konzerválnának egy régi technikát.
Sok időbe és pénzbe telhet engedélyeztetni és elvégezni a módosításokat. Egy hannoveri villamos ciklusfelújítása átalakítás nélkül is 100-120 millió forint egyetlen szerelvény esetében.
A HÉV jelenleg nagyvasúti rendszer alapján üzemel, míg a villamosok egy másikkal, mivel csak városi közlekedést látnak el.
Pályaszámok
A villamosok érkezésekor felmerült az elképzelés, hogy a járművek eredeti pályaszámukon álljanak forgalomba, mivel a 6000-es pályaszámcsoportban a BKV-nál ekkor már csak néhány UV-pótkocsi volt nyilvántartva. Végül az új járművek a forgalomba helyezésük sorrendjében kaptak pályaszámokat az 1500-tól kezdve. (Az 1960-as évek óta 1000-es csoportba számozták a csuklós villamosokat, ez alól kivételt csak az 1000-es sorozat jelentett, melynek kocsijait az acélvázasítás után is ilyen pályaszámon használták egészen 1984-ig.)
A Nemzeti Közlekedési Hatóság a 2010-ben érkezett villamosok típusát TW6100-asnak állapítja meg, mely nem egyezik az eredeti típus nevével.
Hollandiában
A használt „hannoveri” villamosokból 2000-ben a HTM (Hágai közlekedési vállalat) is vásárolt nyolc, a houteni két darabot. Az első kocsi novemberben érkezett meg Hágába, de 2010-re (a 6016-os pályaszámú jármű kivételével, amelyet leselejteztek) az összes Hollandiába került járművet megvásárolta a BKV.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!