PROFILPELAJAR.COM

	Őrmező (Strážske)
	A Laborc Őrmezőnél
; Őrmező címere	; Őrmező zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	város
Első írásos említés	1337
Polgármester	Vladimír Dunajčák
Irányítószám	072 22
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
Testvérvárosok	Lista Gmina Nieporęt
	Népesség
Teljes népesség	4277 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	178 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	134 m
Terület	24,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′, k. h. 21° 49′48.866667°N 21.816667°EKoordináták: é. sz. 48° 52′, k. h. 21° 49′48.866667°N 21.816667°E
	Őrmező weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Őrmező témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Őrmező (egyértelműsítő lap).

Őrmező (szlovákul: Strážske) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában. Gödrös tartozik hozzá.

Fekvése

Nagymihálytól 15 km-re északra, a Laborc partján fekszik.

Története

Területe már a kőkorszakban és a bronzkorban lakott volt.

A mai település valószínűleg már a 11. században létezett, első lakói idetelepített határőrök lehettek, erre utal neve is.

Első ízben az egri káptalan birtokainak 1337-es összeírása említi „Ewrmezew” néven. Őrmező ekkor a nagymihályi uradalom része volt és gótikus temploma is állt. A Sztáray család birtoka, majd 1451-ben a Drugetheké. 1551-ben 11 portája volt. A 16. században a Rákóczi-családé, 1698-tól a Szirmay és Okolicsányi családoké. A 17. században a homonnai uradalomhoz tartozott. 1715-ben 53 háztartása volt. 1787-ben 103 házában 861 lakos élt. A 18. században az Okolicsányi és a Szentiványi, később a Szirmay nemzetségek birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ŐRMEZŐ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Krivostyánhoz 1/4, n. ny. Hrabóczhoz 1 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, zabot, jó búzát, és árpát tsekélyebben terem, mezeje térséges, és nyirkos, erdeje tölgyes, és bikkes, az Uraságnak itten nagy majorja van, és lakó helyével ékesíttetik, réttye kevés, piatzok Homonnán.”^[2]

1828-ban 152 háza és 1153 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1871-ben megépült a Nagymihály–Homonna vasútvonal, mely bekapcsolta a települést a városok közötti közlekedésbe.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Őrmező,tót-orosz f. Sztárához 1/2 órányira: 670 romai, 428 gör. kath., 6 evang., 50 zsidó lak. Romai és görög kath. anyaszentegyház. Szép kastély egy gyönyörű angol kerttel. Tehenészet. 1470 hold termékeny szántóföld. Jó rét. F. U. Okolicsányi János örökösei. ”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Őrmező, laborczmenti kisközség 215 házzal és 1039, nagyobbára tótajkú és róm. kath. vallású lakossal. Saját postája, távírója és vasúti állomása van. Hajdan a kir. előőrsök vagy őrök tanyája. 1451-ben a Drugethek az urai, 1471-ben Nagymihályi Andrást és 1481-ben Eödönffy Andrást – ki az előbbivel azonosnak látszik – iktatják részeibe. 1551-ben Perneczky Imre, 1586-ban Hrabóczy Katalin és Krucsay Menyhért lépnek be birtokosai sorába, de 1587-ben a Balpataky családnak és Csyzy Miklósnak is van itten részük. Az 1598-iki összeírás Rákóczy Ferenczet, Nyárády Albertet, Homonnai Borbálát, Györgyöt és Istvánt, Krucsay Menyhértet, Taros Istvánt és Balpataky Simon özvegyét sorolja fel birtokosaiként. 1698-ban egészen a homonnai uradalom tartozéka s azóta az Okolicsányi és a gróf Szirmay család az ura. Most gróf Széchenyi Imrénének és fiának, Lászlónak van itt nagyobb birtokuk. A község határában kőolajfinomító telep van. Két kastélya közül az egyik azelőtt az Okolicsányiaké volt; a másik, díszesebb kastélyt 1901-ben építtette gróf Széchenyi Imréné. E kastélyban sok nagybecsű és nevezetes tárgy van elhelyezve. Van itt egyebek között egy óriási sèvresi váza, mely Vilmos német császár ajándéka, továbbá Bismarck képe Lenbachtól, melyet a kanczellár ajándékozott Széchenyi nagykövetnek, gróf Széchenyi László afrikai vadászati trofeumai stb. s körülbelül 2000 kötetből álló könyvtár. A község két temploma közül a róm. kath. 1800-ban, a gör. kath. 1794-ben épült. Ide tartozik Plány-tanya is. Őrmező táján feküdt hajdan Vagyakócz község, mely a XV. században Vagykócz alias Radkócz néven szerepel. Birtokviszonyai nagyjában azonosak Őrmezőével. A mult század elején már mint puszta, a Sztárayak és Nátafalussyak birtoka.”^[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

1960-ban csatolták hozzá Gödröst.