Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye Budapest IV. kerületében, Újpesten található. A lila-fehérben szereplő csapat 20-szoros magyar bajnok, 21-szeres magyar bajnoki második helyezett, 18-szoros magyar bajnoki harmadik helyezett, 11-szeres magyar kupagyőztes, 6-szoros kupadöntős, 3-szoros magyar Szuperkupa-győztes, Nemzetek Tornája-győztes, 2-szeres KK-győztes.
Magyarország harmadik legsikeresebb labdarúgócsapata, csak a Ferencvárosi TC és az MTK előzi meg bajnoki címek, illetve kupagyőzelmek számában. Újpesten az alapítást követő 14 évben csak szertornára, atlétikára szakosodtak. A labdarúgó szakosztály 1899-ben kezdte meg működését.
Az Újpest történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta 2008. augusztus 30-án, amivel az élvonalbeli mérkőzések számát tekintve az örök-ranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost.[1]
1885-ben néhány sportolni vágyó fiatal, megalapította az Újpesti Torna Egyletet (ÚTE). Mivel a testedzést ekkoriban a szertorna jelentette az újpesti sportemberek első tömörülése is e sport űzése céljából jött létre. Goll János iskolai tanár Deák utcai lakásán Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula elhatározta, hogy megalapítják az Újpesti Torna Egyletet. Hivatalosan 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében húsz fiatal mondta ki az egylet megalakulását. Rövid időn belül további 78 fiatal csatlakozott s fogadta el a mottót: "Épség, Erő, Egyetértés!", és egyúttal azt is, hogy az egyesület színe legyen lila-fehér
H
1899. december 31-én, vasárnap délután fiatalok egy csoportja gyülekezett a Gyár utca 31. szám alatt. Még a község többi része a XIX. század utolsó szilveszterére készült az itt megjelenő 20 fős társaságot más foglalkoztatta. A Magyarországon pár éve meghonosodott játék szenvedélyétől hajtva meg akarták alapítani az első újpesti futballklubot. A délután 3 órakor kezdődő ülésen megválasztották a 8 fős tiszti kart, elnöknek Baráth Lajost jelölték ki. Majd meghatározták a klubtagság feltételeit. Az ülés végén az egylet a Újpest Football Club nevet kapta, színe az ÚTE-hoz hasonlóan lila-fehér lett.
Az Újpestieknek, mivel az eddigi homokos edzőpálya erre nem volt alkalmas új pályát kellett keresniük, amire a Pamutgyár melletti füves földrészt vélték a legalkalmasabbnak. Itt játszották le az újpesti futball történetének első mérkőzését a III. Kerületi TVE ellenében, ahol az újpestiek -meglepetésre- 1–1-es döntetlent értek el, az Újpest történetének első gólját Weidlinger érte el.
A magyar bajnokság 1901-ben indult útjára, az Újpest a másodosztályban kapott besorolást. Az első lila-fehér kezdő a következőképpen állt fel a Tisztviselők LE ellen: Ugró – Steiner, Szedlyár – Weidlinger, Pozsonyi, Neubrandt – Schön, Herczeg, Dinich, Meskó, Fürst.[2] A mérkőzést az Újpest 8–0-ra nyerte. Végül a bajnokságban a 3. helyen végzett.
A klub 1905-ben jutott fel az első osztályba, ahonnan 1911–1912-es bajnokság végén kiesett, egy év alatt sikerült visszatérniük a legjobbak közé. Az 1912-es szezontól a csapat megszakítás nélkül az első osztálybanszerepel.
Újpest FC (Schiphol, 1961)Göröcs János az 1961–1962-es kupagyőztesek Európa-kupájának gólkirálya.
A második világháborút követő 3 év mindegyikében az Újpest tudta megnyerni a bajnokságot, és ekkortájt 9 játékost adtak a válogatottba. Az 1945–1946-os szezonban 31 mérkőzésen keresztül nem találtak legyőzőre és a legtöbb gólt is ebben a szezonban lőtték, szám szerint 184-et.
1950-ben a kommunista kormány a rendőrség csapatának minősítette és átnevezte őket Dózsa György tiszteletére, Budapesti Dózsa Sport Egyesület-re. Ez egyébként egy bevett szokás volt a keleti blokkban (pl. Dinamo). Az említett Dinamo név egyébként felmerült az Újpestnél is, így a Dózsa helyett Dinamo Budapest lett volna az egyesület neve, ám a belügy el tudta intézni, hogy az addigra átlagossá vált Dinamo név helyett a magyar egyesület(ek)nek egyedi neve legyen. Így végül a címerben a jellegzetes D-betű megmaradt, Dinamo helyett viszont Dózsa lett.[3]1951-ben a kommunisták kivégezték Szűcs Sándort, az Újpest labdarúgóját, akit hazaárulással vádoltak. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon csak egy játékosuk, Tóth Mihály vett részt. Az 1956-os forradalom során a klub visszanevezte magát Újpesti TE-re, de amint a szovjetek újra hatalomra kerültek, ismét visszakerült a Dózsa a nevükbe. 13 bajnoki elsőség nélküli év után 1959–60-ban ismét elhódították a bajnoki címet, amivel indulhattak a BEK1960–61-es kiírásában. 1960. szeptember 28-án az Újpest 2–1-re legyőzte a jugoszláv Crvena ZvezdátBelgrádban. 1960. október 12-én pedig 3–0-ra nyert a Megyeri úti stadionban. A nyolcaddöntőben, 1960. november 6-án, az Újpest 6–2-es vereséget szenvedett a Benficától a lisszaboniEstádio da Luzban. Habár 1960. november 30-án a visszavágón a lila-fehérek 2–1-re legyőzték a Benficát a Népstadionban, összesítésben a portugál csapat jutott tovább. Ugyan ebben az évben szintén az elődöntőben esett ki a csapat a vásárvárosok kupájában a Birmingham City ellen 5–3-as összesítéssel. A bajnokságban második helyen végzett a csapat, amivel a következő szezonban a KEK-ben indulhatott. A selejtezőben magabiztosan 15–4-es összesítéssel elverte máltai ellenfelét a Floriana FC-t. A nyolcaddöntőben az odavágón 2–1-re kikapott Amszterdamban az Ajax-tól, viszont a Megyeri úton 3–1-re verte a holland csapatot, amivel továbbjutottak a negyeddöntőbe. A legjobb 8 között is vette az akadályt az Újpest, 5–3-as összesítéssel jutott az elődöntőbe, miután mindkét mérkőzésen megverte a skót Dunfermline Athleticet. Az elődöntőben azonban búcsúzott a IV. kerületi gárda, ahol a szintén lila-fehér Fiorentina 3–0-ás összesítéssel búcsúztatta őket.[4]
Az 1961-62-es szezonban is ezüstérmesek lettek, ami szintén a KEK indulást jelentette. A selejtezőben már az első körben eldőlt a továbbjutó sorsa, az Újpest 5–0-ra verte a lengyel Zagłębie Sosnowiecet. Az első fordulóban habár kiélezett mérkőzéseket játszottak a Napolival (mindkét mérkőzésen 1–1 született), az újrajátszásban a Napoli 1–3-al jutott tovább. A bajnokságban ezúttal a bronz sikerült, így a vásárvárosok kupájában indulhatott a csapat. Az első fordulóban az SC Leipziget sikerült 2–3-as összesítéssel búcsúztatni, majd a bolgár Lokomotiv Plovdivon is sikerült túljutni. A végállomást a Valencia csapata jelentette, akikkel egy góldús 6–5-ös összesítést sikerült játszani.
Az 1965-ös idényben a csapat a vásárvárosok kupájában indulhatott. Az Újpest a második fordulóban csatlakozott be, ahol sikerült átverekedni magukat az Evertonon. A harmadik fordulóban pedig hátrányból fordítva sikerült legyőzni az 1. FC Kölnt 4–0-ra.[5] A negyeddöntőben a Leeds búcsúztatta a pestieket. Az 1967–68-as közép-európai kupában az elődöntőig meneteltek, miután legyőzték két osztrák ellenfelüket, a Wiener-t majd a Austria Wient, a végállomást a Crvena zvezda jelentette.
Második aranykor
1967-ben Baróti Lajos edző írt alá az újpestiekhez, ekkor kezdődik a második arany korszak. Ugyan ebben az évben a csapat ismét ezüstérmes lett. Az 1968–1969-es vásárvárosok kupája a klub történetének egyik legnagyobb európai menetelése volt. Az első mérkőzésén játék nélkül jutottak tovább az US Luxembourg csapatán, hogy aztán a következő fordulóban 11–2-es összesítéssel üssék ki a Árisz Szaloníkit. A harmadik fordulóban kiélezett mérkőzéseken sikerült túljutni a Legia Warszawán. A negyeddöntő első mérkőzésén 1–0-ra, a második mérkőzésen 2–0-ra verték el a Leeds Unitedet.[6] Az elődöntőben akadály nélkül sikerült átjutni a Göztepén. A döntőben a Newcastle United volt az ellenfél, habár sokáig állta a sarat az Újpest, meg is szerezhették volna a vezetést, végül az utolsó fél órában az angolok 3 gólt rúgtak. A Megyeri úton Bene Ferenc és Göröcs János góljaival a félidőben már csak egy gólos volt a hátrány, azonban az öltözőből kiérve már az első percben Bobby Moncur ismét elindította a Newcastleiek gólgyártását, akik ebben a félidőben is 3 gólt rúgtak. Végül ezüstérmes lett az Újpest.[7][8]
1968-ban 1 pontra volt a csapat a bajnoki címtől. Az 1969–1970-es vásárvárosok kupáján túljutott a jugoszláv FK Partizanon a második fordulóban a belga Club Bruggen, viszont a harmadik fordulóban távozott a német Carl Zeiss Jena ellen. Az 1969-es szezonban bajnok lett a csapat, innentől kezdve egészen az 1974–1975-ös szezonig végig az élen maradt a klub. Az 1970–1971-es BEK-ben már az első fordulóban távoztak a lila-fehérek a Crvena zvezda ellen. A következő kiírás már jobban sikerült. Az első fordulóban a svéd Malmövel találkoztak, akiket elég egyszerűen sikerült likvidálni. A második fordulóban a Valencia következett, akiken sikerült revanst venni a majd 10 évvel ezelőtti VVK vereség miatt. A negyeddöntőben a Celtic ellen esett ki a csapat a BEK-ből. Az 1972–1973-as bajnokcsapatok Európa-kupájában az első fordulóban a Basellel vívott csatát a csapat, amit sikerült megoldani, így mehetett tovább a második fordulóra. A nyolcaddöntőben már is egy ismert ellenfél, a Celticen lehetett bosszút állni, ami sikerült is, habár az első mérkőzésen a skót csapat győzedelmeskedett, a második fordulóban a lila-fehérek sima, 3–0-ás győzelmet arattak. A végállomást végül a Juventus jelentette, akiknek az idegenbeli gólok száma kedvezőbb volt, így jutottak tovább, végül egészen a döntőig. Az 1973–1974-es BEK viszont a magyar labdarúgótörténelem egyik legnagyobb eredménye. Az Újpest könnyedén vette az első akadályt, az ír Waterford United ellen. A második fordulóbal a portugál bajnok Benficán is átgázolt az Újpest, hogy aztán a negyeddöntőben – kissé döcögősen –, megverje a Spartak TAZ Trnavát. Így jutott az Újpest a BEK elődöntőjébe, ahol az első mérkőzésen 1–1-es döntetlent játszott a német bajnok Bayern München ellen, sajnos a Berlini visszavágón 0–3-as vereséget szenvedett az idény BEK győztesétől.[9][10]
Újpest: Szentmihályi – Kellner, Harsányi, Horváth J., Noskó ( Fekete 46') – Dunai III, Tóth A. ( Hegyi 78'), Zámbó – Bene, Fazekas, Nagy L. Vezetőedző: Várhidi Pál
A következő kiírásban az első fordulóban szokás szerint továbbjutott az Újpest, a Levszki Szofija ellen, azonban ebben a szezonban viszonylag hamar, a nyolcaddöntőben távozott a csapat a Leeds ellen (végül a Leeds döntőig jutott). A 1975–1976-os BEK-ben a Zürich ellen vette az akadályt az Budapesti csapat, ám itt is távoztak a nyolcaddöntőben, a Benfica ellen. 1976–1977-es szezonban szerepelt először az Újpest az UEFA-kupában, ahol már az első körben távozott az Athletic Club ellen. A bajnokságban ezüstérmet értek el, így újrapróbálkozhattak az UEFA-kupában. Itt már továbbjutottak az első körnél, a LASK Linz ellen sikerült nagyarányú győzelemnek hála. A második körben viszont ismét találkoztak az Athleticcel, így a végálommás most a második körben jött. A bajnokságban elért aranyérmes hely miatt viszont ismét a BEK következett. Azonban itt a cseh Zbrojovka Brno búcsúztatta az újpestieket. Az 1978–1979-es magyar labdarúgó-bajnokság megnyerését követően megint szerencsét próbálhattak a IV. kerületben, de itt ismét egy cseh csapat, a Dukla Praha vetett véget már az első fordulóban a "menetelésnek".
A csapat fő ereje ekkoriban a góllövésben rejlett. A Fazekas–Göröcs–Bene–Dunai II–Zámbó csatársor rengeteg nézőt hódított meg a határokon belül és kívül egyaránt. Bene Ferenc ötször lett gólkirály, Fazekas László és Dunai II Antal 1–1 alkalommal ezüstcipős lett (második legtöbb gól Európában).
Később Fekete László és Törőcsik András is csatlakozott a csapathoz, edzőnek pedig Várhidi Pált, a klub korábbi labdarúgóját nevezték ki. Törőcsik hihetetlen cseleivel, gyönyörű góljaival a szurkolók kedvencévé nőtte ki magát, míg Fekete szintén megnyerte az ezüstcipőt.
1980–1990-es évek
A magyar labdarúgás visszaesése elérte az Újpesti Dózsát is, a bajnoki eredményeik is romlottak csak egy ezüst- és egy bronzérem az évtized során. Azonban a kupában sikeresek voltak, 1982-ben 1983-ban és 1987-ben is sikerült elhódítaniuk a magyar kupát. Nemzetközi szinten is akadt néhány jó eredmény, győzelem az UEFA kupa címvédő IFK Göteborg ellen, a német sztárcsapat Köln megverése, amely KEK negyeddöntőt eredményezett 1984-ben.
A rendszerváltás után az egyesület visszavette az Újpest TE nevet, az új évtizedet rögtön egy bajnoki címmel indították, és 1992-ben a kupagyőzelem is összejött. A csapat megnyerte a magyar szuperkupaelső kiírását is, de a bajnokságban a szerény 14. helyen végeztek, ami osztályozó mérkőzést jelentett, az NBII második helyével, a Hatvannal először 0–0-ás döntetlen született a Megyeri úton, végül a visszavágón sikerült kiharcolni a bennmaradást, hiszen ott 1–2-es győzelemmel távoztak a lila-fehérek, ezzel megmaradt az NB1-es tagság.[11] Az évtized közepén 2. illetve 3. helyeken sikerült végezniük Szlezák Zoltán és Véber György újpesti legendák segítségével. 1997–1998-as szezonban nyerték meg az eddig utolsó magyar bajnoki címüket, miután Kovács Zoltán és Herczeg Miklós a csapathoz érkezett.
2000-es évek
Kovács Zoltán volt a legutolsó, aki 100 élvonalbeli gólig jutott a liláknál
Mivel a professzionizmust 1998-ban újra bevezették, a klub ismét nevet változtatott, az új név Újpest Football Club lett. Azonban a klub pénz szűkébe került és kulcsjátékosai hagyták el a klubot. A helyzet valamivel jobb lett 2001 után, amikor a stadion ment át teljes körű felújításon, állami támogatással, valamint a tulajdonos is pumpált némi pénzt a csapatba.[12] Erőfeszítése eredményeképp a klub megnyerte a kupát és a szuperkupát is, de a bajnokságban csak közepes teljesítményre futotta.
Három ezüstérmet nyert 2004-ben 2006-ban és 2009-ben. A csapat az elkövetkező szezonokban a tabella alsó felén végzett. Ebben az időszakban több edző is váltotta egymás helyét a liláknál.
Duchâtelet-éra
A 2014-es DVTK elleni kupadöntőn
2011. október 19-én Roderick Duchâtelet belga vállalkozó megvásárolta a Kft. csaknem 95 százalékos tulajdonhányadát. Duchatelet korábban öt évig a belga élvonalban szereplő Germinal Beerschot igazgatója és részvényese volt, egészen 2010-ig. A belga üzletember székfoglalójában nem kisebb célokat tűzött ki a lilák elé, mint megismételni az Újpesti Dózsa 1970-es években elért sikereit. Duchatelet-éra a pályán kimagasló eredményeket alig hozott, botrányoktól azonban nem volt mentes.[13] Komolyabb botrányt okozott a klub háza táján, az azóta „címervitaként” elhíresült ügy. A futballcsapat honlapja szerint a több ezer beküldött szurkolói voks alapján egyértelmű eredmény született a szavazásra bocsátott három, amúgy nagyon kezdetleges tervezet között. A szurkolók ezután tüntetésen követelték a régi címer visszaállítását a stadion előtt, bojkottot hirdettek, az UTE pedig kisebbségi tulajdonosként nem járult hozzá a változtatáshoz, majd bírósághoz is fordult. 5 éven keresztül tartott a huzavona, végül 2022-ben visszaállítottak a tradicionális címert.[14] A 2013–2014-es bajnokságban a szerb Nebojša Vignjević lett az új edző.[15][16] A csapat 2014 májusában bejutott a magyar kupa döntőjébe, ahol tizenegyesrúgásokkal megszerezte kilencedik győzelmét.[17] 2014. július 11-én, szintén tizenegyesrúgásokkal megnyerte a magyar szuperkupát, története során harmadszor, a Debrecen ellen.[18] 2014-ben az európai szövetség három évre kizárta a nemzetközi kupasorozatokból az egyesületet, mivel a klubot működtető gazdasági társaság átruházta az indulási jogot.[19] Több volt újpesti játékos – Kardos József, Jurácsik Mátyás, Nagy László – is éles kritikával illette az évek során a vezetést és a klub körül kialakult helyzetet. A csapat a 2017-18-as szezonban bronzérmes lett a bajnokságban, illetve a kupát is elhódította, mellyel hosszú idő után újra kiléphetett a nemzetközi porondra, mégpedig az Európa Ligába. Itt a Neftçi Baku kiverését követően a spanyol sztárcsapat Sevilla jelentette a végállomást. 2020. június 1-től Predrag Rogan lett az új vezetőedző, akit a közös megegyezéssel távozó volt vezetőedző, Vignjevics ajánlott be a tulajdonosnál.[20] 2020. decemberében, egy győztes Zalaegerszegi mérkőzést követően viszont maga Rogan jelentette be, hogy távozik Újpestről.[21] Helyét 2021 januárjától a korábbi Vasas-tréner, a német Michael Oenning vette át.[22] 2021. május 3-án a Michael Oenning vezette újpesti csapat megszerezte történetének tizenegyedik kupagyőzelmét, mely lehetőséget adott az európai porondon – UEFA Európa Konferencia Liga – való szereplésre.[23] Itt a második selejtezőkörben kapcsolódott be a küzdelmekbe, ahol a liechtensteini Vaduz együttesét kapta és kettős győzelemmel jutott tovább.[24] A következő körben viszont mindkét mérkőzését elvesztette, a jóval esélyesebb svájci FC Basel csapatával szemben, így búcsúzni kényszerült a további küzdelmektől.[25] 2021 utolsó napján, a klub a vártnál gyengébb őszi szereplés miatt felbontotta a szerződést Michael Oenning vezetőedzővel és Gál István másodedzővel.[26] 2022 január közepétől, egy szerb szakember, Miloš Kruščić lett a vezetőedző, akinek Bojan Trkulja segíttette a munkáját mint másodedző.[27] 2022 január 28-án szerződést írt alá Roderick Duchâtelet és a klub korábbi ikonikus labdarúgója, az egyesület volt sportigazgatója, Kovács Zoltán az egyesület eladásról.[28] 2022. június utolsó napján az Újpest FC bejelentette hivatalos honlapján, hogy hiába írtak alá adásvételi szándékról szóló szerződést, végül meghiúsult a klub eladása.[29] Kovács Zoltán nyilatkozata alapján tudható, hogy a pénz nem jött össze a határidő lejártáig.[30] Kruščić 2023. március 23-án távozott közös megegyezéssel Újpestről, miután több forduló óta nem bírta elmozdítani a csapatot a veszélyzónából, a Ferencváros ellen történelmi 0-6 és a Puskás akadémia elleni 5-1 is szerepet játszhatott menesztésében. Utódja a 3 évvel ezelőtt távozó Nebojša Vignjević lett.[31][32] 2023. április 27-én is napvilágot látott egy pletyka, miszerint a világ leggazdagabb magyarja, Péterffy Tamás ajánlatot tett az Újpestért (mellette még a Magyarországon is aktívan tevékenykedő orosz jelölt, Megdet Rahimkulov neve is felmerült), de ebből az üzletből mint később kiderült, semmi sem lett.[33] 2023. június 6-án a fociklub alá került az Újpest Futsal Club.[34] 2024. február elején, a gyenge szereplés miatt, a klub felmentette Vignjevicet a munkavégzés alól, majd később az is kiderült, hogy 2010 után, újra Mészöly Géza lett a vezetőedző. Mészöly harmadik alkalommal kapta meg a lehetőséget Újpesten.[35] A csapat kiharcolta a bennmaradást az NB I-ben, de teljesítményük nem igazán javult az edzőváltás után sem. A belga tulajdonlása alatt nem sok kimagasló légiós játszott a kluban, de persze volt pár kimagasló képességű játékos is, akik ebben az időszakban fociztak Újpesten. Az macedón származású Enis Bardhi három szezon után igazolt Újpestről a spanyol élvonalbeli Levante együtteséhez, ahol meghatározó játékos lett, de fél szezont a klubnál töltött a szenegáli Mbaye Diagne, aki viharos távozása után játszott a török és az angol élvonalban is.[36]
A közelmúlt története
2024 február elején kiderült, hogy hosszabb tárgyalások után, a magyar sport meghatározó támogatója, a Mol Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdont szerzett az Újpest FC-t működtető gazdasági társaságban.[37] 2024. március 21-én, az Újpest új elnöke, Ratatics Péter bejelentette, hogy lezárult az adásvétel, így már hivatalosan is a MOL-csoport lett a klub tulajdonosa.[38] 2024. június 14-én Ratatics Péter a hivatalos oldalon jelentette be, hogy Bartosz Grezlak lett az Újpest FC vezetőedzője.[39] A belga időszak után a keret hatalmas átalakításon esett keresztül, az első nyári átigazolási időszak alatt gyakorlatilag kicserélődött az egész keret.[40] Sikerült az, ami az előző tulaj kezei alatt nem sikerült, egyesült az Újpest FC és az UTE labdarúgó-utánpótlása.[41]
Avastaggaljelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
*A második csapatban is pályára lépő játékos.
**Kooperációs szerződéssel a BVSC csapatában is pályára lépő játékos.
Az érték oszlopban szereplő , , és = jelek azt mutatják, hogy a Transfermarkt legutóbbi adatfrissítése előtti állapothoz képest mennyit nőtt, csökkent a játékos értéke, vagy ha nem változott, akkor azt az = jel mutatja.
Zsengellér Gyula és Bene Ferenc 5-5, Dunai II Antal és Fazekas László 3-3 alkalommal hódították el a gólkirályi címet az első osztályban. Érdekesség, hogy az élvonal góllövőlistájának örök ranglistáját 393 góllal vezető Szusza Ferenc egyszer sem érdemelte ki a gólkirályi címet.
Szusza Ferenc a stadion névadója, a világ egyik leggólerősebb csatára[45]A Szusza Ferenc Stadion új külseje
Az Újpest FC székhelye, Budapest IV. kerületében, Újpesten, a Megyeri úton található, melynek neve 2003-óta Szusza Ferenc Stadion, a csapat korábbi legendás labdarúgójáról.
Az első stadion építését helyi sportbarátok támogatták anyagilag. 20 ezer férőhelyes volt. 1922. szeptember 17-én a nyitó mérkőzést 15 ezer néző előtt az FTC-vel rendezték, melyet az Újpest nyert meg.
Befogadóképesség: A 2017-es felújítás után 13 501-ről 12 670-re csökkent, a hazai és a vendégszurkolók szektora felcserélődött. A vendégszektorban 2620 szurkoló fér el.
Világítás: 1.250 lux
Szurkolók
Az Újpest FC-nek Magyarország foci szerető lakosságának 16%-a szurkol, tehát körülbelül 300 000 ember[forrás?], így a csapat a második legnépszerűbb az országban (a Ferencváros után)[forrás?], de nagyrészt a fővárosban szurkolnak a csapatnak, bár vidéken is népszerű. Az Újpest kitartó, lojális és népes kemény maggal rendelkezik,[forrás?] akik általában felelősek a meccsek hangulatáért. Komoly problémát jelent a csapat számára a viszonylagosan alacsony nézőszám.[forrás?] Bár a kemény mag mindig képviselteti magát a meccseken, ritkán emelkedik a nézőszám 4000 fölé, bár ez nem megy a hangulat rovására, ráadásul nagyobb rangadókon azért megtelik a Szusza Ferenc Stadion. Az Újpest rendelkezik Magyarország 2. legnagyobb "utazó táborával".[forrás?] Az egyesült szurkolói csoportja az Újpest Ultras.[46]
Hetyei László: Az újpesti aranycsapat, 1969–1979; Aposztróf, Bp., 2015
Matthew Watson-Broughton: Döntősök. A legendás újpesti Dózsa–Newcastle United VVK-döntő és az oda vezető út, 1968–69; ford. B. Kovács Gergely; Rézbong, Göd, 2019
.svg){kind=small}
,_Bestanddeelnr_913-1259.jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
