Az Everton Football Clubangol futballcsapatot 1878-ban alapították Liverpoolban. Jelenleg a Premier League-ben szerepel a csapat és története során több szezont töltött az élvonalban, mint bármely másik angol klub. A hat legsikeresebb angol csapat között tartják őket számon, mivel kilencszer megnyerték a bajnokságot, ötször az FA-kupát, egyszer pedig a KEK-et. Legutóbb 1995-ben nyertek trófeát, az FA-kupát.
Az Everton 1878-ban alapult, legnagyobb riválisa természetesen a város másik profi csapata, a Liverpool. Összecsapásaikat Merseyside derby-ként emlegetik. 2006-ban a vezetőség bejelentette, hogy egy új, nagyobb stadion építését tervezi. A Stolverkosoknak sok szurkolója van, a 2005/06-os szezonban átlagosan a maximális befogadóképesség 90%-a volt kihasználva.
Sok ismert játékos fordult már meg az Evertonban. A valaha volt leghíresebb Dixie Dean, aki az 1920-as és 1930-as években játszott a Goodison Parkban és máig élő gólcsúcsot állított fel azzal, hogy egy szezonban 60 gólt szerzett.
Klubtörténet
Az Evertont 1878-ban alapították St Domingo FC néven a St Domingo Metodista Templom csapataként, hogy legyen valami elfoglaltságuk, amikor a krikett szünetel. A klubot egy év múlva Everton FC-re nevezték át Liverpool egyik városrésze után, mivel már olyanoknak is egyre szimpatikusabb lett, akik nem tartoztak a templom közösségéhez. 1888-ban alapító tagjai lettek az Angol Labdarúgó Ligának és az 1890/91-es szezonban megnyerték első bajnoki címüket. 1909-ben az FA-kupát is megnyerték, majd az 1914/15-ös idényben ismét elsőként zárták a pontvadászatot. 1925-ben a csapathoz került Dixie Dean, aki az 1927/28-as szezonban 60 gólt lőtt, ami máig érvényes rekord. A Stolverkosok ebben az évadban is megnyerték a bajnokságot.
Két évvel később a gárda kiesett a másodosztályba, de rögtön feljutottak, bajnokként. 1932-ben negyedik bajnoki címüket, 1933-ban pedig második FA-kupájukat nyerték meg. Utóbbi döntőjében a Manchester Cityt verték 3-0-ra. Ez a korszak az 1938/39-es szezon bajnoki elsőségével zárult le. Ezt követően kitört a második világháború és a hivatalos bajnokságok szüneteltek. Az 1946-os újraindulás után a csapat nem tudta megismételni a néhány évvel korábbi sikereket és 1951-ben kiesett. 1954-ben jutottak vissza, azóta egyszer sem hiányoztak a legfelsőbb osztályból.
A liverpooliak második sikeres korszakának kezdete Harry Catterick1961-es menedzserré való kinevezéséhez köthető. Az 1962/63-as idényben, a mester második évadában bajnokok lettek, 1966-ban pedig 3-2-re verték a Sheffield Wednesdayt az FA-kupa fináléjában. Két évvel később is bejutottak a döntőbe, de nem tudták legyőzni a West Bromwich Albiont a Wembley Stadionban. Az 1969/70-es bajnoki kiírást kilenc pontos előnnyel nyerték a Kékek a Leeds United előtt. A siker ezután elpártolt tőlük, a következő években még a legjobb tíz közé sem fértek be. Cotteril visszavonult és egyik utóda sem volt képes trófeákat nyeri az 1970-es évek hátralévő részében. A legközelebb 1978-ban és 1979-ben kerültek egy újabb bajnoki címhez, mindkét alkalommal negyedikek lettek. 1981-ben Gordon Lee, az addigi menedzser lemondott, mivel az Everton a tabella alsó részén helyezkedett el, jóval a nagy rivális Liverpool mögött.
Howard Kindall vette át csapat irányítását, ezzel kezdetét vette a legsikeresebb éra a Goodison Parkban. 1984-ben FA-kupa-győzelmet, 1985-ben és 1987-ben pedig bajnoki címet ünnepelhettek a szurkolók és a játékosok. 1989-ben ismét bejutottak az FA-kupa fináléjába, de ott kikaptak a Liverpool ellen. A Stolverkosok egyetlen komolyabb sikerüket 1985-ben érték el az európai porondon, akkor a KEK-et nyerték meg. Menetelésük során megverték az UCD-t, az Inter Bratislavát, a Fortuna Sittardot és a Bayern Münchent. A döntőben a Rapid Wien volt az ellenfél, melyet 3-1 arányban győztek le. Ebben az idényben nagyon közel álltak a triplázáshoz, de az FA-kupa döntőjében kikaptak a Manchester Unitedtől.
A Heysel-tragédia (1985-ben a Liverpool szurkolói rátámadtak a Juventus-drukkerekre, akikre rádőlt a stadion rossz állapotú oldalfala) után az angol csapatokat kitiltották az európai kupasorozatokból, így az Everton hiába volt sikeres, nem küzdhetett újabb nemzetközi címekért. Kendall 1987-ben az Athletic Bilbaóhoz szerződött. Helyét asszisztense, Colin Harvey vette át. Az Everton is alapító tagja lett a Premier League-nek 1992-ben, de sokáig keresték a megfelelő menedzsert. 1990-ben ugyan Kendall visszatért, de nem tudta megismételni a korábbi sikereket, utódja, Mike Walker pedig statisztikailag a legsikertelenebb volt. A klub egyik korábbi játékosa, Joe Royle1994-ben átvette az irányítást a Goodison Parkban, ekkor kezdtek javulni az eredmények. Első meccsén rögtön 2-0-ra nyertek a Stolverkosok a Liverpool ellen, ráadásul megnyerték az FA-kupát is ötödik alkalommal. A Manchester United elleni kupasiker után ismét kiléphettek az európai porondra, mert letelt a tragédia utáni büntetés. A javulás folytatódott és az 1995/96-os idényben hatodikak lettek.
A következő szezon már nem volt ilyen sikeres, a csapat 15. lett. Royle márciusban távozott. A kiesés is kilátásba került, de Dave Watson megmentette a gárdát. Watson egyébként ekkoriban csapatkapitánya is volt az Evertonnak. 1997-ben Kendall harmadszor is leült a kispadra, de ez egyáltalán nem volt jó döntés a vezetők részéről. A Kékek 17. lettek és csak gólkülönbségüknek köszönhették, hogy nem estek ki. 1998-ban Walter Smith a Rangerst otthagyva a Goodison Parkba szerződött, de három szezonja alatt mindig a tabella alsóbb régióiban végzett a gárda.
A vezetőség 2002 márciusában vesztette el türelmét és kirúgta Smith-t. David Moyest szerződtették helyette, aki megmentette a liverpooli gárdát a kieséstől a 15. helyre kormányozta őket. Ezt követően sorrendben 7., 17., 4. és 11. lett a csapat. Ebben az időben robbant be a köztudatba Wayne Rooney, aki később 23 millió fontért a Manchester Unitedhez igazolt.
A 2006/07-es szezonban hatodik lett az Everton, így bejutott az UEFA-Kupába. 2007-ben felvásárolták a Toxeth Tigers nevű kosárlabdacsapatot, melyet átneveztek Everton Tigersre.
A 2023–2024-es szezon során levontak 10 pontot a csapattól, a bajnokság pénzügyi szabályainak megszegéséért.[1]
Klubszínek
A klub történetének első évtizedeiben különböző színösszeállítású szereléseket használt. A legelső mez kék-fehér csíkos volt, de a más csapatoktól érkező játékosok régi mezeiket viselték. Hamar felmerült az igény az egységesítésre, ezért teljesen fekete szerelésre váltottak, abban a reményben, hogy így olcsóbb lesz a mezkészíttetés és talán komolyabbnak is fog kinézni, mint a kék-fehér. Meglehetősen morbid benyomást keltett azonban, így egy átlós piros csík került a mezre.
Az Everton 1892-ben költözött be a Goodison Parkba, ez színváltással is járt, ekkor úgynevezett lazacszínű mezük volt kék rövidnadrággal, kék díszítésű rubinvörös mezre váltottak sötétkék sorttal. A híres királykék mez fehér nadrággal az 1901/02-es szezonban került először használatba. Néhány idényben előfordult, hogy a királykéknek a kék egyik világosabb árnyalatát használták (1930/31, 1997/98), de ez nem tetszett a szurkolóknak. A csapat hagyományosan borostyánszínű mezt használ az idegenbeli meccseken, melyekhez szintén borostyánszínű vagy királykék nadrág társul. Az évek során előfordult már fekete, fehér, szürke és citromsárga idegenbeli mez is.
A Toffeek ma is királykék mezt használnak fehér sorttal és sportszárral. A 2007/08-as idényben idegenbeli összeállításuk fehér mezből, fekete nadrágból és sportszárból állt.
Címerek
Az 1937/38-as idény végén a klub titkárában, Theo Kellyben, aki később menedzser is lett, megszületett az ötlet, hogy szeretne tervezni egy különleges nyakkendőt az Everton képviselőinek. Mindenki egyetértett, hogy a színe kék legyen, de ekkor Kellynek terveznie kellett egy címert, mely majd rajta lehet a nyakkendőn. Négy hónapig dolgozott, mire eldöntötte, hogy a címer középpontjában Rupert Herceg Tornya lesz. A torony Everton központjában áll.
1787-ben építették és Everton egyik szimbólumává vált. Eredetileg a bűnözőket börtönözték be ide, még mindig az Everton Brow-on, a Netherfield Roadon áll. A torony mindkét oldalán egy-egy babérkoszorú látható. Kelly ezzel a sikereket akarta szimbolizálni. A klub latin mottója is látható rajta, mely így hangzik: "Nil Satis Nisi Optimum". Lefordítva annyit jelent, hogy: "A legjobbon kívül semmi nem elég".
Stadion
A Goddison Park az Everton címerével
Az Everton eredetileg a Stanley Park délkeleti részén játszott, ahol a Liverpool új stadionja fog felépülni 2011-re. Az első hivatalos meccset 1879-ben játszották itt. 1882-ben egy J. Cruitt nevű személy a klubnak adományozott egy földterületet a Priory Roadon, ahonnan később átköltöztek az Anfieldre, ami 1892-ig szolgált az otthonukként. A bérleti díjról szóló viták miatt a Kékeknek távozniuk kellett innen. Ekkor alakult meg a Liverpool és azóta ők használják az Anfieldet. Az Everton a Goodison Parkba költözött, ahol azóta is játszik.
A Goodisonban minden brit stadionnál több élvonalbeli meccset rendeztek. Az 1966-os VB alatt az egyik elődöntőt itt rendezték. Ez volt az első angol stadion, melybe talajfűtés került és amelyiknek először volt kettő- majd háromemeletes lelátója. A Goddison az egyetlen olyan stadion, melyhez tartozik egy templom.
A meccseken a játékosok kivonulásakor le szokták játszani a Johnny Todd című gyerekdalt, mely 1890-ből származik. Ezt leginkább liverpooli gyerekek szájából lehetett hallani és egy tengerészről szól, aki szomorú, mikor távol van a kedvesétől.
A csapat szeretne egy új stadiont építeni Kirkbyben, mely 55 000 néző befogadására lenne alkalmas és New Goodison lenne a neve. Az önkormányzattal 2006-ban kezdtek el tárgyalni a vezetők.
.svg){kind=small}
