Bonyhád
Városháza
Bonyhád címere Bonyhád zászlaja
Becenév: a Völgység fővárosa, a Perczelek városa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	város
Polgármester	Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző	Filczinger Ágnes[2]
Irányítószám	7150
Körzethívószám	74
Testvértelepülései	Lista Jastrowie, Borszék, Madéfalva, Hochheim am Main, Pancsova, Tardoskedd, Treuchtlingen, Wernau
Népesség
Teljes népesség	12 031 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	184,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	72,14 km²
Földrajzi nagytáj	Dunántúli-dombság[4]
Földrajzi középtáj	Tolna–Baranyai-dombvidék[4]
Földrajzi kistáj	Völgység[4]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″46.3, 18.5346.300000°N 18.530000°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″46.3, 18.5346.300000°N 18.530000°E
Bonyhád Pozíció Tolna vármegye térképén
Bonyhád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Az ókorban sok népcsoport megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg, ekkoriban a magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan települtek be a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett, ezt a címet azonban a későbbi közigazgatási reformok során elveszítette. Bonyhád hosszú ideig a Völgységi járás székhelye volt, 1977-ben kapott ismét városi címet, 2013 óta pedig a Bonyhádi járás központjaként szolgál.

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

A Dunántúli-dombság keleti részén fekvő Völgység legnépesebb települése, Tolna és Baranya vármegye határvidékén, Szekszárdtól körülbelül 20, Pécstől 40 kilométerre. A városnak több Natura 2000-es területe is van.^[5]

A legegyszerűbben a 6-os főúton lehet megközelíteni, amely áthalad a város déli részén. Aki az M6-os autópályán érkezik, a szekszárdi leágazásánál célszerű letérnie, majd a 6-os főúton Kakasd-Pécs irányában továbbhajtania. A 65-ös főút irányából Zombánál lekanyarodva, a 6533-as, majd a 6535-ös úton közelíthető meg. Dombóvár vonzáskörzetével (Kaposszekcsővel) és Szászvárral a 6534-es út köti össze. Bátaszéktől az 5603-as út vezet idáig, Hidas és Mecseknádasd felől pedig az 5605-ös úton érhető el.

Külterületi településrészei és a hozzá csatolt településrészek közül Tabódszerdahelyre egy számozatlan, alsóbbrendű út ágazik ki északnak a 6533-as út felől, a központtól több mint tíz kilométerre északra fekvő Tabód pedig a Zomba legdélebbi külterületeitől Kisdorogig húzódó 6536-os úton érhető el. Majos városrésze a 6534-es út mentén fekszik, de főutcája maga is négy számjegyű országos közútnak minősül, 6529-es útszámozással. A várost Aparhanton át Kurddal és a Kapos völgyével összekötő 6538-as út ez utóbbi útból ágazik ki északnak, Majos központjában.

Mivel a Szekszárd-Pécs útvonal mentén fekszik, így sok autóbuszjárat érinti. Buszjáratok indulnak innen – a teljesség igénye nélkül – Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra és Szekszárdra is,^[6] valamint Kaposvárra és Tatabányára.

Egyes tervek szerint az M9-es autóút nyomvonala ezen a vidéken, Bonyhád város északi határát átszelve haladhat majd át Szekszárd és Dombóvár között.

A 19. században a kiegyezés utáni nagy vasútépítések idejében a Szakály-Bonyhád bekötő vasút tervét keresztülhúzta a két világháború. A 2. világháború idején, az akkor működő bonyhádi vasútállomásáról szállították el vagonokkal, a városból és környékéről az itt élő zsidó lakosságot.^[7] Az állomásépület ma is megvan, habár forgalom nem halad át rajta.^[8]

A várost vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni; Hidassal közös vasútállomása a Hidas-Bonyhád vasútállomás. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra, a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon,^[9] de ez a lehetőség 1960 után megszűnt, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. 2018-2019-től nincs közlekedés a meglévő iparvágányokon sem, néhány helyen már fel is szedték a sínpárokat.Az iparvasúti terület a jelenlegi Völgység Üzletház mögött található meg.

Bonyhádhoz 1 nagyobb és 6 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Bonyhádszerdahely, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Bővebben: Majos

Majos Bonyhád központjától körülbelül 4 kilométerre nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit római számokkal jelölik, így van pl. Majos I. utca, Majos II. utca stb. Korábban, más településekhez hasonlóan a magyar történelem és kultúra nagyjainak (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor stb.) neveit viselték; amikor a falut Bonyhádhoz kapcsolták, akkor kapták a sorszámokat, a város azonos nevű utcáival való összetéveszthetőség elkerülése érdekében.

Nevezetessége a bonyhádinál is idősebb evangélikus temploma. 1719-ben Szenicei Bárány György feljegyzései szerint báró Schilson^[10] telepített néhány evangélikus németet Majosra, akik később rokonaikat is ide hívták. 1743-ban gazdát cserélt, Perczel József birtokába jutott. A székelyek betelepedése Majosra 1945. április 5-én kezdődött.

1973. január 1-jén csatolták Bonyhádhoz Majost és Tabódot.

Bővebben: Ladomány

Ladomány egy kis völgyben fekvő, eldugott település volt, ahová a 6-os főútról Bonyhádszerdahelynél lekanyarodva lehet eljutni. Ladományt német telepesekkel népesítették be a törökdúlást követően. Az 1930-as években is mindössze 150 fő lakta, mégis volt temploma, iskolája, olvasóköre, fiókpostája, boltja. Emiatt a gazdag, de mindentől messze lévő települést „Kanadának” csúfolták a környékbeliek.^[11]

A kis falut 1940-ben csatolták Bonyhádhoz, majd 1946-ban a község németségét kitelepítették, ezután elnéptelenedett. Végül 1992-ben Bonyhád városának lehetősége nyílt állami támogatással a régen áhított beton bekötőút megépítésére, ami után életre kelt Ladomány, a romos Nepomuki Szent János-templomot is felújították.^[12]

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.

Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották.^[13] Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, illetve a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazságként szolgált.^[14]

• 1990–1994: Oroszki István (nem ismert)^[15]
• 1994–1998: Oroszki István (MDF)^[16]
• 1998–2002: Oroszki István (MDF-Fidesz-FKgP-KDNP)^[17]
• 2002–2006: Potápi Árpád (Fidesz-MDF-MKDSZ)^[18]
• 2006–2010: Potápi Árpád (Fidesz-KDNP)^[19]
• 2010–2014: Potápi Árpád János (Fidesz-KDNP)^[20]
• 2014–2019: Filóné Ferencz Ibolya Gyöngyi (Fidesz-KDNP)^[21]
• 2019–2024: Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP)^[22]
• 2024–: Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP)^[1]

• Zománcedénygyár (1909)
• Cipőgyár (1917)
• Bonyhádi tájfajta (bonyhádi tarka) szarvasmarha

A város egyik fontosabb vállalkozása a német tulajdonú Danubiana Kft., amely hazánkban Bonyhádon kívül még egy gyöngyösi telephelyen is folytat szőlőfeldolgozást. E kft. főként fehérborokat forgalmaz, jobbára nyugat- és észak-európai országokban, többek közt chardonnay, zöld veltelíni, királyleányka és muskotály fajtákból; a hazai forgalom 10 százalék körül van.

A városban az utóbbi években több országos áruházlánc is megjelent üzleteivel.

A 90-es években a Penny Market volt az első nagyáruház a településen, de azóta már megnyílt Lidl, Tesco Hipermarket, Aldi, Dm, Rossmann, Diego áruházak, MOL és Oil benzinkutak is.

2003-ban megépült a Völgység Üzletház, amely azóta ad otthont a SPAR és az Euronics üzleteinek, illetve több irodának az emeleti részen, ezeken felül egyedülálló módon az épületben egy Squash^[23] pálya is helyet kapott.

2012-ben megnyitott a Bonyhádi Termálfürdő, 2014-től pedig a város déli határán Bonyhád város ipari parkja kezd kialakulni.

A Bonyhádi Termálfürdő vizét a 963 méter mélyen található alsószéplaki kútból nyerik, amely 66-68 °C-os termálvizet szolgáltat. Ezt a vizet visszahűtik 28-30 °C-ra illetve 38 °C-ra, hogy megfelelő legyen a fürdő medencéinek feltöltésére.

2016-ban Bonyhád „Befektetőbarát település” címet kapott. (Tolna vármegyében még Tamási rendelkezik e címmel.)

2024-ben a Tesco áruház mellett egy 6 üzletből álló üzletsor épült meg.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 15% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 3,5%, evangélikus 6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,3% (22,5% nem nyilatkozott).^[24]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 1,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 5,2% evangélikus, 3% református, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).^[25]

A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok (köztük felvidéki származásúak, székelyek és csángók), németek (1150 fő), romák (160 fő) és kis számban zsidók is élnek a településen. A 2023-as népszámlálás alapján sajnos a város növekedési üteme csökken.

• 9 temetőjével (ebből kettő zsidó) a temetőkben leggazdagabb települések egyike.
• Működő katolikus, evangélikus, református templomai, baptista imaháza mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
• Bonyhád a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
• Völgységi Múzeum
• Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
• Óvodamúzeum
• Tűzoltómúzeum
• Szecska-tó
• Kálvária
• Az Ermel-Vojnits család sírkápolnája
• Perczel-kúria
• Vörösmarty Mihály egykori lakóháza Alsóbörzsönyben
• Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
• Gencsy-kastély, más néven 'zománcos' Perczel-kúria
• Székely emlékpark
• A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
• Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
• Termálfürdő
• Gótikus templom romja (a 6-os főút, és a Forberger utca kereszteződésében, fedett állapotban)^[26]

• Barabás Éva műsorvezető
• Bonyhádi László labdarúgó, csatár
• Bokor Vilmos festőművész
• Boskovitz Wolf a bonyhádi csodarabbi
• Czinkon Szabolcs magyar strandlabdarúgó-válogatott, Bene Ferenc-díjas labdarúgó
• Lily Ebert holokauszt-túlélő, British Empire Medal és a Magyar Érdemrend lovagkeresztje-díjas.
• Hargitai László talajkémikus, egyetemi tanár
• Illyés Gyula költő, író, műfordító
• Karalyos Gábor színművész
• Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszó
• Kovács Ferenc festőművész
• Köllő Babett színművész
• Kunszt Károly (1859-1939) kántortanító, vadász, preparátor, ornitológus.
• Lotz János nyelvész
• Mühl Henrik fogorvos, német nemzetiségi politikus, országgyűlési képviselő
• Nusser Zoltán neurobiológus
• Perczel Béla jogász, politikus
• Perczel Etelka Perczel Sándor leánya, Vörösmarty szerelme
• Perczel Miklós politikus, nemzetőr őrnagy, az északi hadsereg ezredese (amerikai polgárháború)
• Perczel Mór honvédtábornok és politikus
• Sévó Kati költő
• Szabados Piroska színésznő
• Szekerczés Luca kézilabdázó (serdülő, ifjúsági, junior, felnőtt válogatott)
• Szentes Lázár labdarúgó
• Szépszó Gabriella meteorológus, legelső Junior Prima-díjas 2007-ben
• Tamás Zsolt ultratriatlon világbajnok
• Virág Ferenc pécsi püspök
• Vörösmarty Mihály író, költő

• Bonyhádi Fúvós Egyesület
• Bonyhádi Székely Kör
• Felvidékiek Egyesülete
• Kármentő Polgári Kör
• Kíra völgységi kutyamentő egyesület
• Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
• Könyv-Kultúra Közhasznú Egyesület
• Magyar Nemzetőrség
• Magyarok Szövetsége
• Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
• Önkéntes Tűzoltó Egyesület
• Polgárőrség
• Rákóczi Szövetség
• Széchenyi Kör
• Utazók klubja
• Völgység Néptánc Egyesület
• Völgységi Tehetséggondozó Egyesület
• Bonyhádi Német Önkormányzat
• Kränzlein Néptáncegyüttes

• Wernau, Németország
• Tardoskedd, Szlovákia
• Hochheim am Main, Németország
• Jastrowie, Lengyelország
• Treuchtlingen, Németország
• Pancsova, Szerbia
• Borszék, Románia
• Madéfalva, Románia

• Város történelmével foglalkozó oldal
• Bonyhád város önkéntes tűzoltósága^{[halott link]}
• Bonyhád városának hivatalos honlapja
• Völgység Portál, a Völgység hírei online
• Bonyháddal kapcsolatos honlapok gyűjteménye
• Helytörténeti könyvek, online olvasható
• Völgységi Múzeum, Bonyhád
• Általános Művelődési Központ
• Városi Könyvtár, Bonyhád
• Önkéntes Tűzoltóság, Bonyhád^{[halott link]}
• Tamás Zsolt "vasember"
• Fazekas József fegyverkovács honlapja
• Mess Béla: Tisztelgés szülővárosom, Bonyhád előtt – Hetedhéthatár
• Térkép Kalauz – Bonyhád
• Leslie Blau/Blau László: Bonyhád, egy elpusztított zsidó közösség. A magyarországi Bonyhád zsidóságának története; bev. Randolph L. Braham, szakford. Ágoston Zoltánné; Soha többé Soá! Alapítvány, Bonyhád, 2008

• Solymár Imre Városi Könyvtár