Közigazgatási területén áthalad a Szekszárd-Siófok közti 65-ös főút és a határszélén ér véget a Bonyhádtól idáig húzódó 6535-ös út is, de a település központjába csak egy, a 65-ösből északkelet felé kiágazó öt számjegyű úton lehet eljutni.
2001-ben a lakosok csaknem 100%-a magyarnak, ezen belül kb. 8,5%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 10,9% cigánynak, 31,3% németnek mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% németnek, 2,1% cigánynak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,8%, református 6,3%, evangélikus 9,4%, felekezeten kívüli 6,3% (20,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben vallása szerint 21,3% volt római katolikus, 10,6% református, 4,3% evangélikus, 19,1% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).[15]
1745-ben a Kalaznó környékéről betelepült kb. 30 német család evangélikus felekezetű volt. A németek elűzése után itt maradt maroknyi evangélikusság a Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Nevezetességei
Evangélikus templom: 1795-ben, tornya 1854-ben épült. A belsejében látható, fára festett képek 1844-ben készültek - a karzat mellvédén láthatóak. Ó- és újtestamentumi jeleneteket, portrékat (köztük Luthert) ábrázolnak.
Római katolikus (Magyarok Nagyasszonya-) templom: 1941-ben épült.