Tolnanémedi látképe madártávlatbólReformátus templom - légi fotó (Tolnanémedi)Tolnanémedi légi felvételen
Története
A bronzkorból származó 138 darabos kincslelet a régészek körében világszerte ismert hellyé tette a községet. A leletet 3400 évesre becsülik.
A hagyomány szerint a község egy Németi nevű földbirtokostól kaphatta a nevét. A falu legkorábbi helye a vasúton túli magaslaton volt, majd a Kisnémedi-dűlőben. Egy 1324-ből származó feljegyzés szerint az Újfaluként ismert első település – valószínűleg a mai Kisnémedi – helyén lehetett a község a simontornyai várhoz tartozó egyik településként. Némethy, ill. Németi néven I. Miksa császár1506-ban kelt adománylevelében olvasható a község neve.
A 19. században alakult ki a település mai szerkezete.
Jelentős esemény volt a falu életében a vasút építése (1879), melyhez 1913-ban állomás is létesült. 1898–1904 között a pincehely-simontornyai közút építése érintette előnyösen a községet. A fejlődésnek indult településen 1910-től új iskolák épültek és ipari létesítmények is megtelepedtek. Malom létesült (1912), majd téglagyár és kendergyár kezdett termelni (1922). A villamosítás már 1942-ben elkezdődött.
A második világháború emberáldozatban, anyagilag és erkölcsileg meggyötörte a falu lakosságát. 1945 után a földosztás adott új reményt a lakosságnak, a felrobbantott híd újjáépítése is segítette a települést, de a Rákosi-korszak embertelen politikája kiábrándulást hozott.
A mezőgazdaság az 1960-as évektől folyamatos fejlődésnek indult, új házsorok épültek. A közműhálózat kiépített a községben, telefon, gáz, vezetékes víz van.
A településen 2017. április 23-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 4,7% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34%, református 10,3%, evangélikus 7,3%, felekezeten kívüli 21,9% (25,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 1,2% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% ukránnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23% volt római katolikus, 7,7% református, 3,8% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 22,9% felekezeten kívüli (40,5% nem válaszolt).[14]
Nevezetességek
A falu látképe
A Tolnai-hegyhát lankái, a kiterjedt, vadban gazdag erdőségek, a Kapos és a Sió völgye nagyon szép látvány.
A helyi bortermelők igényesek, büszkék boraik minőségére.
Könnyen megközelíthetőek a környék műemlékekben gazdag települései. A Simontornyai és az ozorai vár, a Petőfi és Vörösmarty-emlékhelyek, Cecén a Csók István Múzeum, Mezőszilason a Németh László Emlékház, Gyönkön pedig a Német Nemzetiségi Múzeum kínál látnivalót. Fürdők Kisszékelyen és Tamásiban (itt termálfürdő) vannak. Tolnanémedi pihenésre, turisztikára alkalmas hely. Fiatal község, amely az utóbbi évtizedekben indult fejlődésnek.
A faluban 3 templom -református, evangélikus és katolikus- található. A református templom műemlék jellegű, késő klasszicista stílusban épült a 19. század közepén.
.jpg)
