A község a Tolnai-Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. Területén áthalad a 65-ös főút, amelyből itt ágazik ki Simontornya felé a 6317-es út. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a 18-19. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is.
Története
A község már a bronzkorszakban létezett. A település határában egy népvándorlás korabeli temető húzódik. Az írásos emlékekben a település neve többféleképpen megjelenik: 1193-ban Horcha,1407-ben Harcha, később pedig Harcsa néven szerepel. A török időkben elnéptelenedett. Lakói a Kapos folyó mocsaras vidékeire menekültek. A török megszállás után csak színmagyarok költöztek a faluba. 1725-ben a falut a Völgységi járáshoz csatolták. 1749-ben kápolna épült a faluban Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából.
1929-ben 962-en lakták a falut. 1944. november 30-án szállták meg az orosz csapatok. 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot. Mivel viszonylag közel van Szekszárdhoz, együtt fejlődött a várossal. Könyvtár, ÁFÉSZ-üzlet és művelődési ház épült benne. 1951-ben megalakult az első téesz Új Élet Termelőszövetkezet néven. Az 1980-as években postahivatalt kapott és az ivóvízhálózat is kiépült.
A településen 2011. szeptember 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de négy jelölt közül csak a második helyet érte el.[9]
A 2011-ben időközi választáson megválasztott Siposné Csajbók Gabriella nem töltötte ki a rá eső teljes önkormányzati ciklust: még annak vége előtt, 2014 áprilisában lemondott posztjáról, közelgő örömteli családi eseményekre hivatkozva. A választási évekre eső önkormányzati lemondásokat érintő, speciális jogszabályok miatt azonban időszaki polgármester-választást abban az évben már nem lehetett kiírni, a polgármesteri teendőket így az az év őszi választásokig Tóth Gábor alpolgármesternek kellett ellátnia.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,1% németnek, 0,7% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 4,6%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 18,5% (17,8% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 3,6% református, 1,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
Római katolikus templom – 1824-ben épült, klasszicista stílusú templom
Eseménynaptár
Februárban: Iskolások, óvodások farsangi bálja
Május 1.: Majális – Helyszíne: Sportpálya
Szeptemberben: Szüreti bál
Szeptember utolsó vasárnapja: Szent Mihály-napi búcsú – Helyszíne: Vörösmarty tér
.svg){kind=small}
