Toponár
Toponár egykori önálló község, 1970 óta Kaposvár városrésze. FekvéseKaposvár központjától északkeleti irányban fekszik, a 61-es főút várost elkerülő szakaszán kívül, a Szántódra vezető 6505-ös út mentén. Belterületének déli szélén található a Kaposvári Egyetem kampusza, a központjában ágazik ki a 6505-ös útból kelet felé a 7,5 kilométer hosszú 65 112-es út, amely Orci településre, majd onnan tovább Zimány központjába vezet. A városrészen (annak keleti részén, dél-északi irányban) a MÁV 35-ös számú Kaposvár–Siófok-vasútvonala húzódik végig, amelynek egy megállója van itt. Toponár megállóhely az előbb említett 65 112-es út vasúti keresztezése közelében, attól északra helyezkedik el. TörténeteA 18. században települt ide a Festetics család, akik kastélyt, templomot, szobrot is emeltek itt. Vályi András a 18. század végén megjelent művében a mezővárosról az alábbiakat írta: „Elegyes Mezőváros Somogy Várm. földes Ura Gr. Festetics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Orczihoz, és Füredhez nem meszsze, Kaposvárhoz 3/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, földgyének egy része dombos, a’ többi róna, őszit és tavaszit középszerűen terem, erdeje elég, malma is van, szőlő nélkül szűkölködik, piatza Kanizsán van.”[2] Fényes Elek 1851. évi leírása szerint: „Magyar mezőváros, Somogy vármegyében, kies vidéken, 1188 katholikus, 83 ágostai, 8 református, 296 zsidó lakos Katolikus parókiális szentegyház. Synagoga. Határa részint dombos, részint róna és igen termékeny. Erdeje derék; mesteremberei számosak; az uraság birkanyájai, különösen szépek. Földesura Festetics Antal, cs. k. kamarás, s a másodszülötti majorátusi jószágokhoz tartozik. Utolsó posta: Kaposvár.”[3] Reiszig Ede a 19/20. század fordulóján így írta le a települést. Az ekkori adatok szerint a Kaposvártól északkeletre fekvő település már kisközség, körjegyzőségi székhely. Házainak száma 384, római katolikus lakosa 2667 fő volt. Postával, távíróval és vasúti állomással is rendelkezett. A helység történeti adatai a török hódoltság utáni időből származnak. 1703-ban még puszta és Festetics Pál birtoka volt. 1715-ben már jobbágyfalu s ekkor 11 háztartását írták össze. Az 1720. évi összeírás megjegyzi róla, hogy lakosainak egy része elköltözött. A 19. század első felében a gróf Festetics és a herceg Esterházy családok voltak a földesurai. Az 1900-as évek elején Festetics Kálmánnak és Vilmosnak, valamint herceg Esterházy Miklósnak volt itt nagyobb birtoka. A községbeli kastélyt, melyet gróf Festetics Vilmosné és Tolnai Festetics Antal építtetett a 18. század elején, Festetics Dénes gróf megnagyobbítva átalakíttatta. „Van benne kb. 1500 kötetes könyvtár, sok régi metszet és festmény, értékes, régi, berakott bútor és a parkban egy vert vas kapu, mely a szigetvári várból került ide.” Az uradalom 1784. március 6-án és 1792. augusztus 2-án országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A katolikus templom 1818-ban épült. A községbeli apácakolostort (Isteni Szeretet Leányai), mely óvodával van egybekötve, 1875-ben gróf Festetics Dénesné alapította és annak alapítványi letétje tartja fenn. 1840 június 23-án az egész falu leégett, 1855-ben pedig a kolera követelt sok áldozatot. A lakosok önsegélyző és fogyasztási szövetkezetet és gazdakört tartanak fenn. Ekkor a községhez tartozott:
A település Kaposvárral összeépült, 1970 óta Kaposvár városrésze.[4] Szent Flórián térToponár egyik meghatározó központja a Flórián tér, amely fontos szerepet játszik a helyi közösség életében. A tér nevét Szent Flóriánról, a tűzoltók védőszentjéről kapta, ezzel tisztelegve a tűzoltók áldozatos munkája előtt, akiket számos településen hasonló módon ünnepelnek. A tér elhelyezkedése Toponár központjában van, így könnyen megközelíthető, és a környék lakói számára egyfajta találkozási pontot jelent. A tér közepét Szent Flórián szobra ékesíti. A Flórián tér nemcsak a mindennapok része, hanem gyakran ad otthont különféle helyi rendezvényeknek, ünnepeknek és falunapoknak is. Ezek az események erősítik a közösségi összetartást és lehetőséget teremtenek arra, hogy a helyiek együtt ünnepeljenek és élvezzék a közösségi programokat. A tér környéke jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik, boltok, közintézmények és szolgáltatások is elérhetők, amelyek kényelmessé teszik az ott élők mindennapi életét. Deseda látogatásaA Deseda-tó Magyarország egyik legnagyobb mesterséges tava, amely Kaposvár közelében található, Somogy megyében. A tó fő célja eredetileg az árvízvédelem és az öntözés volt, de mára népszerű turisztikai és rekreációs célponttá vált. Főbb jellemzők röviden:
A Deseda-tó ideális célpont a természetkedvelők, a sportolni vágyók és a családok számára, akik egy kellemes napot szeretnének eltölteni a szabadban. A tó körüli infrastruktúra fejlett, így számos vendéglátóhely és pihenőhely is rendelkezésre áll a látogatók számára. Népszerű panziók/vendégházak a közelében: Látványosságok és programok:
Nevezetességei
TömegközlekedésA városrészt az alábbi helyi járatú buszok érintik:
Jegyzetek
Források
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
