Baté Kaposvártól 15 kilométerre keletre, a Kapos-völgy szívében fekszik, a 61-es főút mentén; Igal felé itt ágazik ki a főútból a 6503-as út. Közlekedése kitűnő, a községen naponta mintegy 46 autóbusz-járatpár halad át, ezért a közeli megyeszékhely könnyen elérhető. Batén keresztül nemcsak Kaposvár és a 14 kilométerre fekvő Dombóvár felé indulnak autóbuszok, hanem a Balaton irányába is. Megállási pontja van a (Budapest-)Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalnak is, ahol nagy a személy- és a teherforgalom; Baté vasútállomáshoz négy sínpáros rakodó-pályaudvar is csatlakozik.
Története
A település a középkorban, egészen 1696-ig Tolna vármegyéhez tartozott. A legrégebbi irat Batéról a 14. századból maradt fenn, az oklevelek tanúsága szerint akkoriban Batejnek hívták. A község környékén már az időszámításunk előtt is éltek emberek, amit a falu közelében talált neolit kori csiszolt kőeszközök és fémkarikák bizonyítanak. A tárgyakat a Nemzeti Múzeumban őrzik.
A településnek, amelynek első iskoláját 1768-ban létesítette a római katolikus egyház, a 19. században használt pecsétjén az S. A. monogram látható. A múlt század első évtizedeiben több mint hatszázan laktak itt, ebben az időben már vasútállomása, postája, telefonja volt Baténak. 1990-ben 804 fő, 2006-ban pedig már csaknem 900 fő volt a településen élők száma.
Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át a falu: gázrendszer épült, megszépültek a közterek, emlékművet állítottak, s kicsinosították a közintézményeket, sportcentrum épült. Emellett jelentős összegeket fordított az út- és járdahálózat karbantartására.
Baté azon települések közé tartozik, ahol az 1994. december 11-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. A négy induló közül a két független (Fonai Jenő és Horváth Zoltán) a két pártjelöltet (a Fideszes Gyenes Jenőt és az MSZP-s Kárnyáczki Lajosnét) messze megelőzve egyaránt 130-130 szavazatot szerzett.[12] Az emiatt szükségessé vált időközi választás a hivatalban lévő településvezető, Horváth Zoltán győzelmét hozta.[13]
A településen 1996. április 14-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani, ennek oka még tisztázást igényel.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 0,8% németnek, 5,4% cigánynak mondta magát (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 2,4%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,8% (31,5% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, szerbnek, örménynek és szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,9% volt római katolikus, 3,2% református, 1,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).[16]
2005-ben kezdődött meg a magán horgásztó építése (horgászat áprilistól szeptember végéig péntektől vasárnapig 8 - 19 óra között). A helyére eredetileg az önkormányzat 15 hektáros csónakázó tavat tervezett.
Halak: ponty, amur, keszeg, kárász, csuka, süllő, harcsa. A tónak mindkét oldalán lehet horgászni a falu felőli oldalon az utolsó stégig, a másik oldalon pedig a V alakú fáig. A rendezett tóparton stégeket, ülőhelyeket és tűzrakóhelyeket alakítottak ki.