Somogyfajsz

Somogyfajsz
Somogyfajsz, a badányi kőris
Somogyfajsz, a badányi kőris
Somogyfajsz címere
Somogyfajsz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterSall István (független)[1]
Irányítószám8708
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség485 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 37″, k. h. 17° 34′ 25″46.510281°N 17.573481°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 37″, k. h. 17° 34′ 25″46.510281°N 17.573481°E
Somogyfajsz (Somogy vármegye)
Somogyfajsz
Somogyfajsz
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogyfajsz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyfajsz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somogyfajsz (németül: Füssen) község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

A falu a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, a 6703-as út mentén, amely elvileg Kaposvár és Marcali vonzáskörzeteit hivatott összekötni, de több szakasza nehezen vagy korlátozottan járható földút. Osztopán felől a 6712-es út vezet a községbe.

Változatos növény- és állatvilága, a biodiverzitás magas foka teszi különlegessé a települést, amely a nevének tanúsága szerint már a honfoglalás korában is lakott lehetett (a Fajsz utótag Fajsz fejedelem nevét őrzi). Ezt bizonyítja a falu határában föltárt őskohó is, mely 1996 óta múzeum.

Története

Somogyfajsz település rovástáblája

Somogyfajsz Árpád-kori település. Már a tatárjárás előtti korszakban létezett. Dénes nádor 1239 táján kelt ítéletlevele szerint a szentmártoni apátságnak itt 5 háza volt, amit Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240 körül kelt összeírása is említett. 1536-ban Fajszi Ferencz és Török Bálint voltak a földesurai. Ezután a falu elpusztult, és 1726-ban pusztaként a Lengyel és a Mérey családoké lett. 1733-ban Csák Mihály özvegye, Bakó Erzsébet birtoka volt, 1757-ben báró Révay Elek, majd 1767-1776-ban Jankovics Antal özvegye, szül. Fekete Juliánna volt Somogyfajsz földesura. 1835-ben a gróf Draskovich család birtokolta, 1856-ban pedig Kund Vincze. Később Kund Gusztávnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Kund Vincze 1872-ben építtetett.

1910-ben a falu 915 lakosából 902 magyar volt. Ebből 885 római katolikus, 7 református, 7 evangélikus, 15 izraelita volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott.

Közélete

Önkormányzat

1969 és 1990 között Somogyfajsz és Pusztakovácsi közös tanácsot alkotott, melynek székhelye Pusztakovácsiban volt.

A két falu szétválására 1990. április 15-én került sor. Ekkor Somogyfajsz tanácselnöke Zsámbók István lett.[3] Fél évvel később az önkormányzati voksoláson ugyanőt választották meg polgármesterré.[4]

Tanácselnökei

  • 1990 április-október: Zsámbók István

Polgármesterei

  • 1990–1994: Zsámbók István (MSZP)[5]
  • 1994–1998: Zsámbók István (MSZP)[6]
  • 1998–1999: Zsámbók István (MSZP)[7]
  • 1999–2002: Sall István (független)[8]
  • 2002–2006: Sall István (független)[9]
  • 2006–2010: Sall István (Somogyért Egyesület)[10]
  • 2010–2014: Sall István (független)[11]
  • 2014–2019: Sall István (független)[12]
  • 2019–2024: Sall István (független)[13]
  • 2024– : Sall István (független)[1]
1990–1994 1994–1998 1998–2002 2002–2006 2006–2010 2010–2014 2014–2019 2019–2024 2024–
'98–
'99
'99–'02
Zsámbók István Sall István
MSZP Somogyért

Választások

Polgármester-választási eredmények (1994-2014)[14]
Év Megválasztott polgármester Szavazat Előny
a 2. előtt
(%p)
név szervezet db jogosultak
arányában
szavazók
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
1994 Zsámbok István MSZP 135 35,2% 46,1% 46,4% 1,7
1998 Zsámbok István MSZP 191 49,1% 74,0% 75,5% 51,0
1999[17] Sall István független 157 38,3% 67,7% 69,8% 39,6
2002 Sall István független 246 62,3% 80,1% 81,2% 77,6
2006 Sall István Somogyért 219 52,4% 90,5% 100,0% -
2010 Sall István független 175 42,2% 55,0% 56,1% 12,2
2014 Sall István független 218 52,2% 68,6% 70,3% 40,6

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
567
576
555
544
510
487
485
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 12,5% cigánynak, 0,9% görögnek, 0,4% horvátnak, 2,6% németnek, 0,7% románnak mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 3,7%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 14,9% (14,3% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 5,3% németnek, 0,8% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% ortodox, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 22,4% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei

  • Kund-kastély és parkja (helyi védettség alatt): a kastély 1872-ben készült el a középnemesi Kund család rezidenciájaként. Ma a Somogy Természetvédelmi Szervezet központja. Hozzá tartozik még a család temetkezési helyéül épült Szent Vendel-kápolna.
  • Római katolikus (Krisztus király) templom – 1923-tól 1925-ig épült Lamping József tervei alapján.[21] Hatalmas ablakait Róth Miksa tervezte. A templom különlegessége még faragott szószéke, szobrai és a falakon elhelyezett kálvária-képek.
  • Őskohó múzeum. A 9. századból származó kohókban állítólag a honfoglalás kori hadsereg (Fajsz fejedelem) fegyverei készültek. Az erdőben található látványos múzeumépületet a 20. században építették.
  • Az egyik Somogyfajsz melletti tó valóságos madárparadicsom: belföldi és külföldi természetfotósok egyaránt szívesen felkeresik a madárlesekkel is ellátott, szinte érintetlen területet, ahol közel száz madárfaj él, köztük ritka és különleges példányok is.[22]
  • A falutól nyugatra található a híres badányi kőris, amely az ország egyik legvastagabb törzsű kőrise.[23]

Itt éltek

A település az irodalomban

  • A Somogyfajsz határában található „badányi kőris” nevű óriásfa szerepel Fekete István Hajnal Badányban című, 19. században játszódó regényében; a hatalmas faodút a szereplő fiatalok egyfajta „postaládaként” használják, üzeneteket hagyva benne egymásnak.
  • Somogyfajsz az egyik helyszíne Berkesi András Hűség című történelmi-bűnügyi regényének. Nagyon valószínű, hogy a regénybeli község legalább részben fiktív; egyéb körülmények mellett például abból kiindulva, hogy vasúti megállóhelye van, amivel a valóságos Somogyfajsz soha nem rendelkezett.

Jegyzetek

  1. a b Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Új tanácsok. Somogyfajsz újra önálló.”, Somogyi Néplap, 1990. április 21., 3. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) 
  4. Somogyi polgármesterek”, Somogyi Hírlap, 1990. október 4., 2. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) 
  5. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  7. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Végleges adatok Somogyfajsz polgármester választás eredményéről. Nemzeti Választási Iroda, 1999. december 4. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  10. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  11. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  12. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  13. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  14. a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019
  15. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
  16. A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.);
  17. a b c 1999 nyarán lemondott az akkor már egy évtizede a falu élén álló Zsámbok István. „Fajszi fordulatok”, Somogyi Hírlap, 1999. július 2., 2. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) . December 4-én tartották meg az időközi választást. Végleges adatok Somogyfajsz polgármester választás eredményéről. Nemzeti Választási Iroda, 1999. december 4. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  18. A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
  19. Somogyfajsz Helységnévtár
  20. Somogyfajsz Helységnévtár
  21. Krisztus király templom, Somogyfajsz. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
  22. Somogyban van az ország első madárparadicsoma. kapos.hu, 2014. augusztus 18. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
  23. Balogh Béla: Badányi kőris. Geocaching.hu, 2014. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  24. Melyik város? Melyik olimpia? Ezt nem volna butaság kiírni. Ezen adatok fényében a feltüntetett tisztségek sorrendje észszerűen csereberélhető.

További információk

Kapcsolódó szócikkek