Változatos növény- és állatvilága, a biodiverzitás magas foka teszi különlegessé a települést, amely a nevének tanúsága szerint már a honfoglalás korában is lakott lehetett (a Fajsz utótag Fajsz fejedelem nevét őrzi). Ezt bizonyítja a falu határában föltárt őskohó is, mely 1996 óta múzeum.
Története
Somogyfajsz település rovástáblája
Somogyfajsz Árpád-kori település. Már a tatárjárás előtti korszakban létezett. Dénes nádor 1239 táján kelt ítéletlevele szerint a szentmártoni apátságnak itt 5 háza volt, amit Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240 körül kelt összeírása is említett. 1536-ban Fajszi Ferencz és Török Bálint voltak a földesurai. Ezután a falu elpusztult, és 1726-ban pusztaként a Lengyel és a Mérey családoké lett. 1733-ban Csák Mihály özvegye, Bakó Erzsébet birtoka volt, 1757-ben báró Révay Elek, majd 1767-1776-ban Jankovics Antal özvegye, szül. Fekete Juliánna volt Somogyfajsz földesura. 1835-ben a gróf Draskovich család birtokolta, 1856-ban pedig Kund Vincze. Később Kund Gusztávnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Kund Vincze 1872-ben építtetett.
1910-ben a falu 915 lakosából 902 magyar volt. Ebből 885 római katolikus, 7 református, 7 evangélikus, 15 izraelita volt.
1969 és 1990 között Somogyfajsz és Pusztakovácsi közös tanácsot alkotott, melynek székhelye Pusztakovácsiban volt.
A két falu szétválására 1990. április 15-én került sor. Ekkor Somogyfajsz tanácselnöke Zsámbók István lett.[3] Fél évvel később az önkormányzati voksoláson ugyanőt választották meg polgármesterré.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 12,5% cigánynak, 0,9% görögnek, 0,4% horvátnak, 2,6% németnek, 0,7% románnak mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 3,7%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 14,9% (14,3% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 5,3% németnek, 0,8% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% ortodox, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 22,4% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).[20]
Nevezetességei
Kund-kastély és parkja (helyi védettség alatt): a kastély 1872-ben készült el a középnemesi Kund család rezidenciájaként. Ma a Somogy Természetvédelmi Szervezet központja. Hozzá tartozik még a család temetkezési helyéül épült Szent Vendel-kápolna.
Őskohó múzeum. A 9. századból származó kohókban állítólag a honfoglalás kori hadsereg (Fajsz fejedelem) fegyverei készültek. Az erdőben található látványos múzeumépületet a 20. században építették.
Az egyik Somogyfajsz melletti tó valóságos madárparadicsom: belföldi és külföldi természetfotósok egyaránt szívesen felkeresik a madárlesekkel is ellátott, szinte érintetlen területet, ahol közel száz madárfaj él, köztük ritka és különleges példányok is.[22]
A falutól nyugatra található a híres badányi kőris, amely az ország egyik legvastagabb törzsű kőrise.[23]
Az Őskohó Múzeum
A badányi kőris 2017-ben
Itt éltek
Fekete István (1900-1970) író, aki itt írta több könyvét
Orbán Nándor katonatiszt, városparancsnok, öttusabajnok, az olimpiai keret tagja[24]
Itt forgatták az Első szerelem című amerikai filmet.
Nemes István (1947-2020) festőművész az utolsó éveit töltötte itt.
A település az irodalomban
A Somogyfajsz határában található „badányi kőris” nevű óriásfa szerepel Fekete IstvánHajnal Badányban című, 19. században játszódó regényében; a hatalmas faodút a szereplő fiatalok egyfajta „postaládaként” használják, üzeneteket hagyva benne egymásnak.
Somogyfajsz az egyik helyszíne Berkesi AndrásHűség című történelmi-bűnügyi regényének. Nagyon valószínű, hogy a regénybeli község legalább részben fiktív; egyéb körülmények mellett például abból kiindulva, hogy vasúti megállóhelye van, amivel a valóságos Somogyfajsz soha nem rendelkezett.
↑ abcÁltalában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019
↑A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
