PROFILPELAJAR.COM

	Kosna
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Dvor
Jogállás	falu
Irányítószám	44437
Körzethívószám	(+385) 44
	Népesség
Teljes népesség	16 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	153 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 05′ 42″, k. h. 16° 16′ 18″45.095000°N 16.271700°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 42″, k. h. 16° 16′ 18″45.095000°N 16.271700°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Dvor községben fekvő Kosna településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kosna (egyértelműsítő lap).

Kosna falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 44, közúton 74 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északnyugatra, a Báni végvidék déli részén, a Žirovac-patak jobb oldali mellékvize a Kosna-patak partján fekszik.

Története

Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Kosna benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. Területe ismert vaslelőhely. A 19. század elején a Trieszti bányászati társaság bányakomplexumot építtetett a határában, mely a 20. század első feléig működött, később azonban hanyatlásnak indult és bezárták. Az épületek maradványai még megtalálhatók a település határában.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 360, 1910-ben 530 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A harcokban elesetteknek és a megtorlás áldozatainak 1961-ben emlékművet avattak. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 35 állandó lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
360	356	363	454	441	530	438	363	323	330	285	228	161	108	36	35

Nevezetességei

A II. világháború hőseinek és a fasiszta terror áldozatainak emlékművét 1961-ben avatták fel. 1995-ben a vihar hadművelet során a faluba benyomuló boszniai horvát csapatok megrongálták. Ma sérült állapotban áll.
A kosnai bányakomplexumot a 19. század elején alapította a Trieszti bányászati társaság. A nagyobb épületek mellett kisebb kohók és több kísérő épület is található. A terület nagyrészt feltáratlan, melynek fő oka hozzáférhetetlensége.
A Šerbula-malom a 20. század elején épült.