PROFILPELAJAR.COM

	Bojna
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Glina
Jogállás	falu
Irányítószám	44402
Körzethívószám	(+385) 44
	Népesség
Teljes népesség	8 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	222 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 11′ 28″, k. h. 16° 02′ 31″45.191111°N 16.041944°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 28″, k. h. 16° 02′ 31″45.191111°N 16.041944°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Glina községben fekvő Bojna településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bojna (egyértelműsítő lap).

Bojna falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 41, közúton 56 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 21 km-re délre a Báni végvidék középső részén fekszik.

Története

A falu feletti Brekinjova Kosa^[2] régészeti leletei alapján területe már a vaskorban lakott volt. A vaskori erődített település valószínűleg a későbbi korokban is lakóhelyül szolgált. Ezt látszanak erősíteni a közelben talált kora középkori sírok, melyek egy szakrális épület körül és azon belül feküdtek. A falu feletti várat valószínűleg a térség akkori urai a Babonićok építették a 13. vagy a 14. században. Helyzetük 1335-ben változott meg drámaian, amikor Babonić István fegyvert fogott Károly Róbert király ellen és kegyvesztett lett, birtokait elveszítette. A birtokokat a család másik ága a Blagay család vette át. A török veszély közeledtére akkori birtokosa Blagay Ferenc Erdődy Péter bánnak adta át. 1562-ben a horvát szábor egyik határozatában is megemlítik mint olyan várat, melynek különös stratégiai jelentősége van, mivel mind a Glinica völgyét, mind az Unamenti területet ellenőrzés alatt tartja. Az egyre szaporodó török betörések idején a vár a lakosság számára biztos menedékül szolgált 1576 szeptemberében, vagy 1577-ben mégis elfoglalta a török. Ezután már nem játszott szerepet a térség védelmében, később teljesen lerombolták.

A település 1230-ban tűnik fel „Bayne locus” alakban. 1266-ban „Boyna terra sive possessio”, 1279-ben „Boyna terra”, 1284-ben „Boina terra”, 1327-ben „Boyna”, 1380-ban „Boyna possessio” illetve „Kisboyna possessio” néven említik.^[3] 1501-ben Mindenszenteknek szentelt egyháza „ecclesia omnium sanctorum de Boyna” néven szerepel.^[3] A 16. század második felében foglalta el a török, ekkor semmisült meg középkori temploma is.

Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Bojna benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 766, 1910-ben 995 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Közülük sokan partizánnak álltak. A harcokban elesettek emlékművét 1961-ben avatták fel. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később több, főként idős ember visszatért, de a falu ma a kihalás szélén áll. A településnek 2011-ben 28 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
766	895	785	885	937	995	863	1.049	701	686	667	537	345	226	32	28

Nevezetességei

Szent György vértanú tiszteletére szentelt szerb pravoszláv parochiális temploma 1872-ben épült. A II. világháború idején 1943-ban lerombolták.
A falu felett a Zidina nevű helyen találhatók Bojna középkori várának csekély maradványai. A várat valószínűleg a térség akkori urai a Babonićok építették a 13. vagy a 14. században. A török veszély közeledtére akkori birtokosa Blagay Ferenc Erdődy Péter bánnak adta át. 1562-ben a horvát szábor egyik határozatában is megemlítik mint olyan várat, melynek különös stratégiai jelentősége van, mivel mind a Glinica völgyét, mind az Unamenti területet ellenőrzés alatt tartja. Az egyre szaporodó török betörések idején a vár a lakosság számára biztos menedékül szolgált 1576 szeptemberében, vagy 1577-ben mégis elfoglalta a török. Ezután már csak egyszer említik írásos dokumentumban, amikor a török kiűzése és a karlócai béke után Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnök felkereste a térség várait, hogy felmérje újjáépítésük lehetőségeit és költségeit. A határon álló romos vár birtoklásáért azonban vita bontakozott ki a horvát oldalon levő Bojna és a török uralom alatt maradt mai Bosanska Bojna között. A két fél végül abban egyezett meg, hogy a várat egyik fél sem kapja meg, hanem lerombolják. Csupán egyetlen tornyot hagytak meg határjelként a két császárság között. A várnak mára alig maradt nyoma, de a helyiek között él a hagyomány egykori létezéséről.
A Sivac-patak felett található Brekinjova Kosa régészeti lelőhely, ahol már ránézésre is feltűnnek egy vaskori erődített település földsáncainak nyomai. Az itt talált leletek között főként cseréptöredékek, néhány vasdarab, a fémgyártás melléktermékei kerültek elő. A leletek korán az i. e. 1. évezred első felére keltezték.
Ugyancsak a Brekinjova Kosán feltárt kilenc sírból 51 fémtárgy, csont és szerves anyag maradványok kerültek elő. A leleteket a kora középkorra, a 8. és 9. század fordulójára datálták. A Knin melletti Biskupija – Crkvina kora román leleteivel mutatnak hasonlóságot. A sírok közül egy különösen gazdag leletanyaggal, korabeli luxustárgyakkal szolgált. A leltek között V. Konstantin bizánci császár aranypénze, aranyba foglalt hegyikristály függő, egy pár díszes sarkantyú, vaskés, bőrszíj és ruhadíszek maradványai kerültek elő. A többi sírban főként vastárgyakat, csontmaradványokat és megszenesedett fa maradványait találták, de előkerültek magok is. A fennmaradt falak szerkezete alapján a sírok közül három egy épületen belül, a többiek kívül, szabályos rendben fekhettek.
Partizánemlékmű (alkotó M. Krković 1961.)