PROFILPELAJAR.COM

	Komora
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Dvor
Jogállás	falu
Irányítószám	44443
Körzethívószám	(+385) 44
	Népesség
Teljes népesség	7 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	195 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 08′ 09″, k. h. 16° 10′ 50″45.135833°N 16.180556°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 09″, k. h. 16° 10′ 50″45.135833°N 16.180556°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Dvor községben fekvő Komora településről szól. Hasonló címmel lásd még: Komora (egyértelműsítő lap).

Komora falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 41, közúton 69 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 20 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Glinát Dvrorral összekötő 6-os számú főút mentén, a bosnyák határ közelében fekszik. Két településrésze Donja és Gornja Komora.

Története

Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Komora benépesülése is a 17. század végén kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 221, 1910-ben 350 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később néhány, főként idős ember visszatért. 2011-ben 15 állandó lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
221	270	266	313	377	350	397	432	344	350	294	223	188	178	26	15

Nevezetességei

Aleksandar Savić emeletes faháza a 20. század elején épült.
A régi glinai főút mentén fennmaradt néhány színes faragássokkal gazdagon díszített ház, melyek a 20. század elején épültek.