PROFILPELAJAR.COM

	Prnjavor Čuntićki
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Petrinya
Jogállás	falu
Irányítószám	44204
Körzethívószám	(+385) 44
	Népesség
Teljes népesség	48 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	108 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 21′ 08″, k. h. 16° 16′ 41″45.352182°N 16.278022°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 08″, k. h. 16° 16′ 41″45.352182°N 16.278022°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Prnjavor Čuntićki falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 17, közúton 28 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Zrinyi-hegység északi részén, a Petrinjčica-patak bal partján, a Vojnović-patak torkolatánál, Dragotinci és Hrvatski Čuntić között fekszik.

Története

Neve a délszláv nyelvekben gyakori helynévből származik, mely kolostor birtokán fekvő települést jelöl. Prnjavor területén valószínűleg már a középkorban is volt település. Erre utal a Kapela nevű helyen található középkori templomrom. A középkori település pusztulásának körülményei nem ismertek, de a török a 16. század második felében az egész térséget megszállta.1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a török uralom alatt maradt Boszniából és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

A Boszniából érkezett katolikus lakossággal együtt ferences atyák érkeztek, akik 1694-ben felépítették a čuntići plébániatemplomot, majd 1697-ben a ferences kolostort is. Prnjavor a kolostor birtokán keletkezett a 18. században. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 178, 1910-ben 255 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. Megszállták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát lakosságot elűzték, házaikat felgyújtották. Egyetlen ép épület sem maradt a településen. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 79 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
178	195	193	256	286	255	298	345	317	313	303	289	244	224	118	79

Nevezetességei

Az Angyalok Királynője tiszteletére szentelt kápolnája a délszláv háború után épült. Búcsúnapja augusztus 2. a ferences rend egyik legnagyobb ünnepnapja, a Porcijunkulai Szűzanya ünnepe.