Hat évtizedet átívelő filmes pályafutását a Nyafogós gyilkos (1958) címszerepével indította, majd emlékezetesebb alakításai voltak a Rémségek kicsiny boltja (1960), A holló (1963) és a Terror (1963) című filmekben. Az 1950-es évek végétől és az 1960-as években leginkább televíziós sorozatok vendégszereplőjeként, illetve westernfilmekben szerepelt. A '60-as évektől főként forgatókönyvíróként tevékenykedett, legnagyobb sikerét a Kirándulás (1967) című filmjével érte el.
Színészként Dennis Hopper 1969-ben bemutatott Szelíd motorosok című drámája hozta el Nicholson számára az áttörést, mellékszereplőként megszerezve első Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-jelöléseit. A két évvel később megjelent Öt könnyű darab című dráma szintén meghatározó jelentőségű volt karrierjére, megalapozva későbbi antihős identitását a filmvásznon. A Testi kapcsolatok (1971) és Az utolsó szolgálat (1973) sikere után Roman PolańskiKínai negyed (1974) című rendezésében tűnt fel. Ezt követte a színész egyik legnagyobb sikerfilmje, Miloš FormanSzáll a kakukk fészkére (1975) című filmadaptációja: Nicholson megnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart, Golden Globe-díjat és BAFTA-díjat is.
Az 1990-es évek újabb sikeres főszerepeket (és filmes díjakat) hoztak Nicholson számára, többek között az Egy becsületbeli ügy (1992) és a Lesz ez még így se! (1997) című filmekben. 1996-ban ismét Tim Burtonnel dolgozott együtt, a Támad a Mars! című vígjátékban, melyben a színész kettős szerepet vállalt.
Napjainkig legutolsó filmjét, a Honnan tudod? című romantikus vígjáték-drámát 2010-ben mutatták be. Bár saját bevallása szerint nem vonult vissza a filmvászonról, a színész azt nyilatkozta, hogy már kevésbé motiválja a szereplés.[1]
Filmjeinek magyar nyelvű változataiban a színész leggyakoribb szinkronhangja Reviczky Gábor, valamint Tordy Géza.[2]
Tizenkét jelölésével (nyolcat legjobb főszereplőként, négyet pedig legjobb mellékszereplőként kapott) Nicholson a legtöbbször Oscar-díjra jelölt férfi színész a díj megalapítása óta. Michael Caine, Meryl Streep, Paul Newman, Katharine Hepburn és Laurence Olivier mellett azon kevés színészek egyike, akiket (fő- vagy mellékszereplőként) öt különböző évtizedben jelöltek a díjra. Három győzelmével Walter Brennannel, Daniel Day-Lewisszal, Ingrid Bergmannal és Meryl Streeppel együtt ezüstérmesnek számít – náluk többször (négy alkalommal) csupán Katharine Hepburn nyert Oscart.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Jack Nicholson filmography című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a List of awards and nominations received by Jack Nicholson című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
