PROFILPELAJAR.COM

	Camille Huysmans
	Belgium 35. miniszterelnöke
	Hivatali idő; 1946. augusztus 3. – 1947. március 20.
Uralkodó	III. Lipót
Előd	Achille Van Acker (2. hivatali idő)
Utód	Paul-Henri Spaak (3. hivatali idő)
Született	1871. május 26.; Bilzen
Elhunyt	1968. február 25. (96 évesen); Antwerpen
Sírhely	Schoonselhof
Párt	BPS
Foglalkozás	politikus; tanár; lapszerkesztő; professzor;
Iskolái	Liège-i Egyetem
Díjak	Belga Lipót-rend fősávja; Knight grand cross of the order of the crown of Italy; Royal Order of the Polar Star; a francia Becsületrend parancsnoka; Member of the Order of the British Empire; a Genti Egyetem díszdoktora (1956. február 18.); honorary doctorate of Vrije Universiteit Amsterdam (1947. május 20.); Minister of State (1945. szeptember 3.);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Camille Huysmans témájú médiaállományokat.

Jean Joseph Camille Huysmans (Bilzen, 1871. május 26. – Antwerpen, 1968. február 25.) (születési neve Camiel Hansen) belga politikus és államférfi, Belgium miniszterelnöke 1946 és 1947 között.

Élete

1871-ben született Bilzenben. A liège-i egyetemen német filozófiát tanult, majd diplomája után 1893 és 1897 között tanárként dolgozott. Tanári állása mellett visszatért az egyetemre és megszerezte doktori fokozatát is.

Már fiatalon belépett a Belga Munkáspártba, amely a Belga Szocialista Párt elődje volt. Tanári állását feladta és a párt kiadványainál volt újságíró 1904-ig, majd szakszervezeti vezető volt.

1905 és 1922 között a Második Internacionálé titkára volt, ebben a minőségében élénk levelezést folytatott többek között Leninnel és Szun Jat-szennel, az 1911-es kínai felkelés vezetőjével. Fontos szerepet töltött be a militarizmus elleni küzdelemben, 1917-ben a semleges holland és svéd szocialisták segítségével Stockholmban békekonferenciát szervezett, ahol az első világháborúban szemben álló országok szocialista pártjait próbálta rávenni a háború támogatásának befejezésére.

A szocialista politikai tevékenysége mellett a flamand mozgalom tagja volt és harcolt a flamand nyelv használatáért a Genti Egyetemen (ahol addig a francia volt az oktatás nyelve). Később, már oktatási és művészeti miniszterként törvényt terjesztett elő, amely a hollandot tette volna meg az oktatás kizárólagos nyelvének, de ezt az első világháború kitörése miatt el kellett halasztani.

A második világháború alatt Londonba emigrált és 1939–1944 között ismét a nemzetközi szocialista szervezet titkára volt. 1945-ben, hazatérése után államminiszternek nevezték ki, majd egy év múlva, 1946. augusztus 3-án alakította meg szocialista, liberális és kommunista politikusokból álló kormányát. Azonban a parlamentben nem tudott megfelelő támogatást szerezni és ezért hamarosan lemondott a kormány. A következő kormány munkájában, Paul-Henri Spaak miniszterelnöksége alatt, ismét részt vett.

Huysmans élete végéig politizált és meglehetősen nagy népszerűségnek örvendett: a 80-adik születésnapjára rendezett állami ünnepségen 100 000 fős tömeg gyűlt össze. 1968-ban Antwerpenben halt meg.

Politikusi tisztségei

Városi tanácsos Brüsszelben (1908–1921)
Antwerpen jegyzője (1921–1933)
Antwerpen polgármestere (1933–1940 és 1944–1946)
Antwerpeni városi tanácsos (1946–1968)
A belga parlament alsóházának képviselője (1910–1965)
A belga parlament alsóházának elnöke (1936–1939 és 1954–1958)
Kulturális és oktatási miniszter (1925–1927)
Miniszterelnök (1946–1947)
Oktatási miniszter (1947–1949)

A Huysmans-kormány tagjai

Miniszteri tiszt	Név	Párt
Miniszterelnök	Camille Huysmans	BSP
Külügyi és külkereskedelmi miniszter	Paul-Henri Spaak	PSB
Belügyminiszter	Auguste Buisseret	Liberális
Egészségügyi és családügyi miniszter	Albert Marteaux	PCB
Közoktatási miniszter	Herman Vos	BSP
Mezőgazdasági miniszter	René Lefebvre	Liberális
Közmunkaügyi miniszter	Jean Borremans	PCB
Munkaügyi és szociális miniszter	Léon-Eli Troclet	PSB
Közlekedésügyi miniszter	Ernest Rongvaux	PSB
Honvédelmi miniszter	Raoul de Fraiteur	párton kívüli
Gyarmatügyi miniszter	Robert Godding	Liberális
Jegyrendszerért felelős miniszter	Edgard Lalmand	PCB
Importügyi miniszter	Paul Kronacker	Liberális
Költségvetési miniszter	Joseph Merlot	PSB
Újjáépítési miniszter	Jean Terfve	PCB
Igazságügyi miniszter	Albert Lilar	Liberális
Pénzügyminiszter	Jean Vauthier	párton kívüli
Gazdasági miniszter	Henri Liebaert	Liberális
Gazdasági kapcsolatok	Paul De Groote	PSB

A kormány érdekessége, hogy itt szerepeltek utoljára a Belga Kommunista Párt tagjai kormányzati pozíciókban.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Camille Huysmans című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.